10 tény a recski táborról
2015. május 5. 10:34
A bánásmód kegyetlen volt, az 5 órás ébresztőt követően kevés táplálékkal, kezdetleges eszközökkel télen-nyáron napi 10-12 órában nehéz fizikai munka várt az internáltakra.
Korábban
1. A recski tábor 1950 októbere és 1953 ősze között, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) által működtetett kényszermunkatábor volt. A mintegy 100 kisebb-nagyobb internáló- és munkatábor közül ez volt a leghírhedtebb.
2. A „magyar Gulagot” az első rabok saját kezükkel építették fel. Az ÁVH kegyetlen őrei már a megérkezésnél kijelentették, hogy az oda kerültekkel nem kell elszámolni.
3. A kórház eleinte az istálló épületében kapott helyet, meleg vizes tisztálkodásra pedig havonta egyszer volt mód. Böszörményi Géza visszaemlékezése szerint a penészes kenyereket azon a kocsin hozták a raboknak, amelyiken a trágyát is szállították.
4. Recsk leghíresebb foglya Faludy György költő volt, akit 1950 júniusában tartóztattak le koholt vádak alapján. Más eszköze nem lévén, rabtársaival tanultatta meg versei nagy részét, amelyeket később kötetben is megjelentetett.
5. Büntetésre kezdetben egy vizesverem-fogdát is használtak. A körülbelül 2 méter mély gödörbe éjszaka feljött a talajvíz, így a bent büntetését töltő internáltnak egész éjjel ebben kellett állnia.
6. A bánásmód kegyetlen volt, az 5 órás ébresztőt követően kevés táplálékkal, kezdetleges eszközökkel télen-nyáron napi 10-12 órában nehéz fizikai munka várt az internáltakra.
7. A táborban két sikeres szökési kísérlet történt: 1950 augusztusában az egyik rab, Dobó József Csehszlovákiába jutott, de miután megtudta, hogy az ÁVH több családtagját is letartóztatta, feladta magát.
8. 1951. május 20-án nyolc rabnak (Michnay Gyula, Lőcsey Géza, Stern Mendel, Stern Pál, Kihut József, Kertész Géza, Haraszti József, Mózes Mihály) sikerült megszöknie, de közülük csak Michnay Gyula tudott kijutni az országból. Miután Bécsen keresztül Münchenbe ment, a Szabad Európa Rádióban felsorolta több száz rabtársa nevét.
9. Az egykori munkatábort 1953-as feloszlatása után néhány esztendővel lebontották, a barakkok helyét befásították, hogy nyoma se maradjon. A kommunista rezsim alatt a magyar hatóságok mindvégig állították, hogy a recski kényszermunkatábor sohasem létezett.
10. Ma sem tudni pontosan, hogy mennyien vesztették életüket a Recskre kerültek közül. A táborban elhunytak többségét a váci rabtemetőben temették el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
- A leves, amely megállított egy háborút
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
- A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
- Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak 15:05
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete 14:20
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 13:20
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai tegnap