2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kína lehet az őshazája Japán jelképének, a cseresznyevirágnak

2015. március 31. 10:29 MTI

Ősi irodalmi források szerint a japán nemzeti jelképként számon tartott cseresznyevirág valójában kínai eredetű, kínai földről származik - írta a kantoni székhelyű Southern Metropolis Daily című lap szakértőket megszólaltatva.

Ho Cung-zsu, a Kínai Cseresznyevirág Szövetség elnöke nem sokkal az után, hogy Dél-Korea ismét magának követelte a cseresznyevirág eredetét, külön sajtótájékoztatón jelentette be: történelmi hivatkozások azt bizonyítják, hogy cseresznyevirágot először Kína területén találtak. "Nem szeretnénk szócsatát vívni Japánnal, vagy Koreával, de szeretnénk leszögezni, hogy sok történelmi irodalmi hivatkozás bizonyítja, hogy a cseresznyevirág eredete Kína - hangoztatta a szakember.

Ho elmondta, hogy a faj a Himalája vidékéről került Japánba a Tang-dinasztia (618-907) idején. A helyzetet leegyszerűsítve úgy foglalta össze, hogy a cseresznyevirág Kínából ered, de kultusza igazán Japánban teljesedett ki. Hozzáfűzte, egyik ponton sem kapcsolódik az ügy Koreához. A Japan Times című lapban Kinosita Takesi japán egyetemi professzor a dél-koreai kijelentésre reagálva - amely szerint a cseresznyevirág a déli Dzsedzsu tartományból ered - feltette a kérdést, miért van az, hogy minden évben, amikor a cseresznyevirágzás megindul, Dél-Korea hasonló kijelentésekkel áll elő.

Csang Cuo-suang, a Kínai Botanikusok Társaság képviselője a kantoni lapban megállapította, hogy a világon fellelhető körülbelül 150 fajta cseresznyevirágból Kínában több mint 50 honos. A cseresznyevirágot, japánul szakurát, Japánban legendás vallási kultusz övezi, a japán identitás részének tekintik. A szigetországban össznemzeti hagyomány, hogy tavasszal, a virágzás időszakában családok, barátok, kollégák országszerte a rózsaszín és fehér virágok tengerében, a fák alatt találkoznak, piknikeznek és csodálják a természet adományát.

Tokió évtizedeken át ajándékozott értékes csemetéket baráti gesztusként különböző országoknak. Pekingben a Jüjüantan parkban több mint 2 ezer cseresznyefa található, közülük körülbelül 200 Tokió adománya az 1970-es évek elejéről, amikor a két szomszéd újra felvette a diplomáciai kapcsolatot egymással.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár