11 ősatyától származik az ázsiaiak harmada

Több mint 800 millió ázsiai ember él világszerte, akiknek a családfájuk tetején/alján mindössze 11, egymást nem ismerő, különböző korokban élő ember áll. A Leicesteri Egyetem genetikusainak sikerült felfedezni 11 olyan egyedi szekvenciát az Y-kromoszómákban, amely Ázsia mai népességének DNS-ében tartósan jelen van. A kutatók több mint ötezer ember DNS-ének módszeres vizsgálatával képesek voltak nyomon követni ezeket a férfi leszármazási vonalakat egészen az ősökig.

A brit genetikusok tizenegy leszármazási vonalat különböztettek meg, amelyek közül az egyik a fél Eurázsiát leigázó Dzsingisz kánnál kezdődik, aki állítólag több száz gyermeket hagyott maga után, miközben seregeivel Ázsiát pusztította, s hajtotta igába. A genetikai vonalak potenciális gyökerei a Közel-Keletre, Indiába, Kínába, Mongóliába és Délkelet-Ázsiába vezettek.

A 127 ázsiai nációból kiválasztott 5321 ember 37,8 százaléka tartozott a tizenegy genetikai vonal egyikéhez. Ha ezt kiterjesztik az egész ázsiai lakosságra, akkor az látható, hogy hozzávetőlegesen ma mintegy 830 millió olyan ázsiai férfi él, akik Y-kromoszómáikat ezen tizenegy embernek köszönhetik. Egyikőjük valószínűleg Giocangga kínai uralkodó (?-1582) lehetett, akinek unokája alapította meg a Kínát 1644-től 1912-ig uraló Csing-dinasztiát. A királyról azt mesélik a krónikák, hogy számtalan gyermeket nemzett feleségeitől és ágyasaitól, s a genetikusok szerint ma közel másfél millió egyenes ági leszármazottja van.

Azt már közel tíz év óta tudjuk, hogy a világtörténelem legnagyobb összefüggő birodalmát megalapító Dzsingisz kán - Bryan Sykes, az Oxfordi Egyetem humángenetika-professzora szavaival élve - a "történelem legsikeresebb alfahímje" volt, ugyanis közel 16 millió ember tekinthető közvetlen leszármazottjának - ez a világ lakosságának 0,5 százaléka. 

Egy másik, kevésbé ismert vezetőnél azt állapították meg, hogy az első vonalbeli leszármazottai a Selyemút vonalán éltek i. sz. 850 körül. Ez általános érvényűnek számít a többi vonalnál is, tehát a most élők ősei egy-egy országban, illetve birodalomban élhettek. Például a Kína kitaji területéről származó DNS-vonal ősapja a 926-ban elhunyt Abaoji, a Liao-dinasztia első császára. Az i. e. 2100-300 között élt ősatyák mind a letelepedett, mezőgazdasági termelést, mind a még a nomád életformát folytató törzsek között keresték leendő gyermekeik anyját.

A kutatást vezető leicesteri genetikus, Mark Jobling szerint jóval több kutatóra és időre lenne szükség ahhoz, hogy azonosítani tudják az egyes személyeket. "A kiugró gyerekszám gyakran társult magas társadalmi státusszal, ugyanis ezen férfiak az átlagosnál jóval több feleséget, ágyast találtak maguknak" - tette hozzá. Elmondta továbbá, hogy a vizsgálatok folyamán olyan jellegzetes, ám véletlenül kialakuló mutációkat kerestek, amelyek az idők során felhalmozódtak, s ily módon meg lehetett becsülni, hogy az eredeti szekvencia mikor keletkezett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2010

• Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
• Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
• Interjú Oborni Terézzel
• Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
• Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
• A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
• Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
• Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
• Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett