Katedrális vagy mecset Córdoba temploma?
2014. december 16. 12:08 MTI
A córdobai katedrális neve miatt bepanaszolta a katolikus egyházat a dél-spanyolországi Andalúzia tartomány turisztikai hivatala, mert úgy vélik, az egyház el akarja törölni a turisták tömegeit vonzó műemlék iszlám múltját.
Korábban
Az andalúz turisztikai hivatal hétfőn panaszt nyújtott be a római katolikus egyház vezetőinek, mert az egyház, a műemlék tulajdonosa weboldalán, szórólapjain és a belépőjegyeken is córdobai katedrálisnak nevezi a templomot, amivel összezavarhatja azt az évente több mint egymillió turistát, aki a "nagymecset" látogatására érkezik.
Rafael Rodriguez, a hivatal vezetője találkozót kért az egyháztól, mert szerinte úgy tűnhet, az egyház el akarja törölni a műemlék muzulmán múltját. Rodriguez kultúrák és civilizációk találkozási pontjának nevezte a nagymecsetet. A műemlék tulajdonosai tagadják a vádat, és állítják: a templom neve a 13. század óta Szűz Mária Córdobai Katedrálisa. Öt évszázados mór uralom után ekkor foglalta vissza a várost III. Ferdinánd király, ezután építették át a mecsetet, amely egy vizigót keresztény templom helyén állt.
José Juan Gimenez Güeto, a katedrális szóvivője szerint alaptalan a panasz, a műemlék látogatóinak száma évről évre emelkedik. Córdobát a három kultúra városának is nevezik, mert a középkor évszázadain át békében élt itt egymás mellett muzulmán, keresztény és zsidó. A műemlékben, amelyet a város önkormányzata córdobai mecset-katedrálisnak hív, ma is együtt láthatók az iszlám imahely vörös-fehér csíkos árkádjai, ragyogó márványoszlopai és a katolikus templom gazdag reneszánsz és barokk dekorációi.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap