350 ezer éve kezdtük rendszeresen használni a tüzet
2014. december 15. 17:24
A tűzgyújtás elsajátítása az emberiség történetének egyik legfontosabb pillanata volt, de hogy erre mikor került sor, az régóta az őstörténet-kutatás egyik legvitatottabb kérdése. Kutatók a minap bejelentették: az egyik izraeli barlangban feltárt leletek arról árulkodnak, hogy eleink 350 ezer éve kezdték el a tüzet rendszeresen használni - ez szerintük elég régen lehetett ahhoz, hogy nagy hatással legyen a kultúrára és viselkedésre, ám nem elég korán ahhoz, hogy megmagyarázza a megnövekedett agytérfogat kialakulását. Egy biztos: a vita jó darabig nem fog nyugvópontra jutni.
Korábban
Az izraeli kikötővárostól, Haifától 24 kilométerre délre található Tabun-barlang rétegeiben 500 ezer év történelmi emlékei őrződtek meg, ami különleges bepillantást enged az emberiség történetének vizsgálatába. Erről beszélt Ron Shimelmitz, a Haifai Egyetem régésze is, amikor úgy fogalmazott: "Meg tudjuk vizsgálni lépésről lépésre, hogyan változott az idők során a tűzhasználat a történelem folyamán".
A régészek a barlangban korábban már feltárt leleteket vizsgáltak meg: egyfelől a vágásra és a hús lekaparására szolgáló pattintott kovakőszerszámokat, másrészt a készítésük során keletkezett törmelékeket. Hogy megállapítsák, mikor válhatott mindennapossá a tűzhasználat a barlang lakói között, 100 kőzetrétegen keresztül elemezték a kőeszközöket a 16 méter mélyen lévő legalsó régészeti rétegtől kezdve.
A 350 ezer évesnél régebbi rétegekben szinte egyik kőeszközön sem találtak égésre utaló nyomokat, ezt követően viszont megugranak azon tárgyi leletek száma, amelyeken égésnyomok vannak. Mivel a barlangokban a természetes tűz nagyon ritka, szakértők szerint a Tabun-barlangban talált megégetett kovakőeszközök olyan tűzzel kerültek érintkezésbe, amelyet az ember már kontrollálni tudott. A szakértők - akik kutatásukról a Journal of Human Evolution decemberi számában számoltak be - a megégett kovakövek számának ugrásszerű növekedéséből arra következtetnek, hogy az ember ekkoriban tanulta meg uralni a tüzet: vagy úgy, hogy képes volt tüzet gyújtani, vagy úgy, hogy kordában tartotta a természetes tüzet.
Shimelmitz szerint eredményeik egybecsengenek a közeli lelőhelyeken végzett kutatásokkal, amelyek szintén arra a következtetésre jutottak, hogy az ember 300-400 ezer évvel ezelőtt kezdte használni rendszeresen a tüzet. A korábbi kutatások szerint ugyan a tűzhasználat kezdete jóval korábbra datálható, de - mivel a leleteken lényegesen kevesebb égésnyom van - akkor az még nem volt mindennapos.
A mostani kutatás persze nem jelenti azt, hogy lezárultak volna a korai tűzhasználattal kapcsolatos akadémiai viták. Richard Wrangham, a Harvard professzora például úgy véli, hogy az ember sokkal korábban, körülbelül 2 millió éve kezdett el sütni, ami többek között hozzájárult az agytérfogat növekedéséhez is. Bár a felfedezést "érdekesnek" nevezte, Wrangham szerint "még több információra van szükség", hogy Shimelmitzék feltételezését el tudjuk fogadni. A professzor úgy vélekedett, hogy a barlang legkorábbi lakói másfajta célokra használhatták a barlangot, például tárolásra vagy az állatok levágására, a sütés pedig nyílt területen folyt.
Ő és Shimelmitz abban azonban egyetért: bármikor is történt a tűzgyújtás elsajátítása, az ember hatalmas tudás birtokába került, ugyanis a tűz meleget és fényt adott, megpuhították vele a húst, illetve távol tartották a ragadozókat. "Volt annak oka, hogy miért tekintettek rá az istenek ajándékaként" - fogalmazott Shimelmitz.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.