Gigantikus ókori kőtömböt találtak Libanonban
2014. december 2. 17:04
Német régészek megtalálták minden idők legnagyobb, emberi kéz által faragott kőtömbjét.
Korábban
A kétezer évesre becsült, még nem teljesen kiásott monolit 19,6 méter hosszú, 6 méter széles és 5,5 méter magas, tömege pedig 1650 tonna, ezzel a legnagyobb ismert kőtömb az antikvitásból.
Az ókori leletre a Német Régészeti Intézet szakemberei bukkantak a libanoni Baalbek kőfejtőjében. Az ókorban Heliopolis (a Nap városa) néven ismert település a Római Birodalom egyik legnagyobb szakrális épületcsoportja volt, a vallási központ építése másfél évszázadon át tartott, de végül nem fejezték be.
A mészkőbánya pár száz méterre helyezkedett el a templomkomplexumtól, és két másik hatalmas kőtömb található területén: az egyik 1240 tonna, a másik, a Hajjar al-Hibla, azaz a „várandós nő köve” pedig mintegy 1000 tonnát nyom. Ezen a helyen, a már kiásott Hajjar al-Hibla mellett találták meg a harmadikat is. "A csiszoltság mértéke arra utal, hogy a kőtömböt el akarták szállítani és feldarabolás nélkül felhasználni" - írják a Német Régészeti Intézet munkatársai közleményükben.
A régészek feltételezése szerint a mészkövek az i.e. 27 körüli időkből származnak, abból az időszakból, amikor Baalbek római colonia volt, s megkezdődött a vallási központ templomainak építése. A régészek ma sem tudják, hogyan szállították ezeket a monolitokat és helyezték el precízen a szakrális helyek építésekor.
Egyes kutatók azt állítják, hogy a hatalmas kőtömböket egy meg nem nevezett kultúra tagjai fektették le, még azelőtt, hogy Nagy Sándor i.e. 334-ben megalapította Heliopolist. Az újonnan felfedezett kőtömböt minden bizonnyal a templom építéséhez faragták ki, de mivel a szállításra alkalmatlannak bizonyult, otthagyták. Talán pont azért, mint a Hajjar al-Hiblát: a kőtömb egyik oldalán rosszabb minőségű volt a mészkő, ezért az építők azt gondolták, hogy valószínűleg a szállítás során összetört volna.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.