Napóleon nélkül, de ismét a franciák győztek Austerlitzben
2014. december 1. 12:18 MTI
Bár Napóleon császár személyes részvétele nélkül, de az idén is a franciák győztek a felújított austerlitzi csatában, amelyet ezúttal Európa 12 országából - köztük Magyarországról - érkezett hagyományőrzők százai vívtak meg szombaton egymás közt a dél-morvaországi Slavkov (egykoron Austerlitz) melletti történelmi csatamezőn. Az emlékünnepségeket és hagyományőrző játékokat az idén is több tízezren tekintették meg.
Korábban
A "három császár csatájában" 1805. december 2-án Austerlitznél Napóleon legyőzte a számbeli túlerőben lévő egyesült osztrák-orosz seregeket, amelyeket személyesen I. Ferenc osztrák császár és I. Sándor orosz cár vezetett. Az egynapos, rendkívül véres csata, amelyben mintegy 200 ezer katona harcolt, majdnem 40 ezer halálos áldozatot, s húszezer sebesültet követelt. A franciák 30 ezer hadifoglyot ejtettek, akik között több orosz tábornok is volt.
A csata után néhány nappal Párizs és Bécs megegyezett és békét kötött, amely megállapodás pozsonyi béke néven vált ismertté. A véres ütközetet Bonaparte Napóleon francia császár legnagyobb győzelmeként tartja számon a történelem. Levéltári dokumentumok tanúsága szerint az egyesült osztrák-orosz hadsereg kötelékében a csatában két székely határőrezred is részt vett, a határőrezredek létszáma mintegy 1300-1300 fő volt. A csatában elesett magyar katonák pontos száma nem ismert.
A volt csatatéren az idén mintegy 900 hagyományőrző korabeli egyenruhákban, puskákkal, kardokkal felfegyverkezve több tucatnyi ló és ágyú segítségével bemutatta a csata néhány jelenetét. Napóleon hagyományos megtestesítője, Marc Schneider amerikai színész az idén nem tudott részt venni az ünnepségeken, így a franciáknak császáruk nélkül kellett megvívniuk a csatát, amely végül így is a győzelmükkel végződött.
Slavkov városa az idén eredeti módon ünnepelte az évfordulót: a város főteréről és közvetlen környékéről a hét végére kitiltották az autókat, és a még álló történelmi épületek homlokzatait a lehetőségek szerint átalakították. A városközpontba csak lóháton vagy lovas szekérrel lehet behajtani, megújult az egykori piac és a portékákat kosztümös eladók kínálták a vevőknek. Hasonló kosztümös történelmi műsorok voltak a helyi kastélyban és a csata központi emlékművénél is.
Az austerlitzi csatatér színhelyén 1910-1912 között épült fel egy központi emlékmű, a Béke Síremléke. Költségeit az Osztrák-Magyar Monarchia lakossága körében összegyűjtött pénzből, valamint a francia és az orosz kormány ajándékából fedezték. A kriptában mintegy 34 ezer katona nyugszik, döntő többségük orosz.
A véres ütközetben elesett magyarok emlékét jelenleg két kopjafa őrzi, amelyet az egykori csatatér szélén fekvő Telnice (régen Tellnitz) falucskában állították fel. Az első kopjafaállítás (2006) legfőbb kezdeményezője a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének brünni szervezete volt magyarországi intézetekkel és hagyományőrzőkkel együttműködve. 2011-ben egy új, eredeti székely kopjafa került az első kopjafa mellé, amelynek felállítását a Brünni Magyar Polgári Egyesület kezdeményezte.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
