Festményeket találtak a Nagy Sándorhoz köthető monumentális sír falán
2014. november 24. 17:03 MTI
A sírba temetett személyről adhatnak felvilágosítást azok a festmények, amelyeket a régészek a Nagy Sándor (III. Alekszandrosz - i.e. 356-323) makedón uralkodóhoz köthető, az észak-görögországi Amphipolisz ókori város közelében lévő monumentális sír oszlopain fedeztek fel.
Korábban
Kosztasz Taszoulasz görög kulturális miniszter elmondta, hogy a mauzóleum falán végzett restaurációs munkák során embereket, szerszámokat és egyéb tárgyakat ábrázoló hétköznapi jeleneteket bemutató festményekre bukkantak. A kutatók augusztusban jutottak be először a hatalmas síremlékbe, sírkamrájában novemberben találtak először emberi csontmaradványokat a harmadik kamra padlózata alatt 1,5 méter mélyen.
Az Athéntől 570 kilométerre lévő ókori várost időszámításunk előtt 437-ben alapították. Az Amphipolisz környékén feltárt titokzatos sírhely a legnagyobb, amelyet eddig Görögországban találtak. Az ásatások 2012-ben kezdődtek.
Az eddigi leletek, két szobor, két szfinx, valamint a Perszephoné, Démétér és Zeusz lányának elrablását ábrázoló díszes mozaikpadló arról tanúskodik, hogy tekintélyes személy aludhatta ott örök álmát. A feltételezések szerint Nagy Sándor anyjának, feleségének, fiának vagy valamelyik tábornokának végső nyughelyéről lehet szó. A sír keletkezési idejét az i.e. 4. század utolsó negyedére teszik a régészek, amiből sokan arra következtetnek, hogy gazdája Nagy Sándor belső köreibe tartozó, fontos személy lehetett.
Az elmúlt négy évben Görögország nagyjából 600 ezer eurót (184 millió forintot) fektetett az ásatási munkálatokba. A görög és külföldi szakértők szerint a temetkezési helyen feltárt leletek hatalmas értékkel bírnak és jelentős hatással lesznek az ország turistaforgalmára a következő években.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Őskor
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán
- Jerikó őskori régészeti lelőhelye is a világörökség része lett
- Helyben élhették túl a jégkorszakot a Kárpát-medence őshonos növényfajai
- Pusztulásra ítélték volna látogatóik a lascaux-i barlangrajzokat
- Neandervölgyiek nevelhettek – vagy ehettek meg – egy Homo sapiens csecsemőt 40 ezer éve
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár 2024.04.29.