A berlini fal leomlása volt a közép-európai rendszerváltás csúcspontja

A rendszerváltás 25. évfordulójához kötődő sorozat "különkiadása" a Lengyel és a Német Nagykövetség, a Lengyel Intézet és a kötetet magyarul megjelentető Rézbong Kiadó közös szervezésében valósult meg rendkívüli érdeklődés mellett. Jelen volt Roman Kowalski lengyel, Lieselore Cyrus német és Ilan Mor izraeli nagykövet, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Aleksander Gubrynowicz, a könyv társszerzője - Adam Burakowski és Pawel Ukielski mellett, akik nem voltak jelen -, továbbá Hildigund Neubert egykori NDK-s ellenzéki, a keletnémet titkosrendőrség (Stasi) dokumentumait őrző hivatal volt türingiai megbízottja. Az est moderátora Mitrovits Miklós történész, polonista volt, aki az évforduló alkalmából Magyarországon kiadott legátfogóbb történészi munkának nevezte a kötetet, amelyet Szenyán Erzsébet fordított magyarra.

A kötet tanulmányai végigkísérik hat kelet-közép-európai ország - Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia, NDK, Románia és Bulgária - rendszerváltásának folyamatát, módot adva az összehasonlításra. Az utószót Tőkés László európai parlamenti képviselő, egykori temesvári lelkész írta.

Roman Kowalski a berlini fal leomlását az összes közép-európai rendszerváltás csúcspontjának nevezte. Lieselore Cyrus szerint ez az esemény cezúra volt Németország és Európa történetében, és Németország újraegyesülése nyitotta meg az utat az egységes Európa felé.

Aleksander Gubrynowicz arról beszélt, hogy a kommunizmus bukásának legfontosabb okai gazdaságiak voltak, és Lengyelországban a szegénység nagyban hozzájárult ahhoz, hogy olyan sokan csatlakoztak a Szolidaritás független szakszervezethez,  amely lökést adott a többi kelet-közép-európai ellenzéki mozgalom kibontakozásához.  Ezek a társadalmak azonban türelmetlenek voltak, túl gyorsan kívántak nyugati jólétet maguknak, és ennek elmaradása vezetett ahhoz, hogy a posztkommunisták egy időre visszaszerezték a hatalmat, és máig sikerült megőrizniük bizonyos befolyásukat.

Németh Zsolt szerint a kommunizmus legjellemzőbb szimbóluma a "fal" volt: nemcsak a németeket, hanem a közép-európai népeket is elválasztotta egymástól. E falaknak, köztük - Tőkés László szavaival - a "hallgatás falának" lebontása a folyamat egyértelmű sikere volt. A térségbeli rendszerváltások radikálisabban zajlottak le, mint ahogyan az Washingtonban elképzelték, a német egység ebben például nem volt benne - állapította meg.

A politikus szerint Magyarországon a rendszerváltás kicsit "puhára" sikerült, a kompromisszumok, alkuk sokak kedvét elvették, nem történt meg az a radikális szakítás, mint Németországban a nácizmussal a második világháború után.

A beszélgetésen az ukrajnai konfliktus is szóba került, Hildigund Neubert szerint az eltérő reagálások oka a rendszerváltás feldolgozatlanságában keresendő. Németh Zsolt szerint a szovjet típusú neoimperialista jelenségek felbukkanásának tükrében "nincs más választásunk, minthogy támogassuk a szuverén, egységes és Európához csatlakozni kívánó Ukrajnát".

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?