100 éve született a Kon-Tiki hajósa

Az oslói egyetem zoológia és földrajz szakos hallgatójaként ejtette rabul a polinéziai szigetek kultúrája és történelme. 1937-38-ban másfél évet töltött feleségével Francia-Polinéziában, Fatu-Hiva szigetén a bennszülöttek között, itt szerzett élményeiről írott és akkor csak norvég nyelven megjelent könyve visszhang nélkül maradt. Annál nagyobb - igaz, jobbára gúnyos - feltűnést keltett, amikor 1941-ben előállt elméletével: az óceániai szigetet nem Délkelet-Ázsiából, hanem Dél-Amerikából érkező telepesek népesítették be.

Hipotézisének bizonyítására várnia kellett, mert hazáját a második világháborúban megszállták a németek, Heyerdahl aktív részt vállalt az ellenállási mozgalomban. 1947-ben aztán az inka hajók ábrázolása és leírások alapján, a korabeli technikát alkalmazva megépített balsafa tutajjal 101 nap alatt, nyolcezer kilométeres utat megtéve Peruból a Francia-Polinézia keleti részén fekvő Tuamotu szigetekre hajózott. Bár a tudósokat ezzel sem sikerült meggyőznie, a Kon-Tiki expedícióról készült könyv és film világszerte hatalmas feltűnést keltett, utóbbiért Heyerdahl 1951-ben Oscar-díjat is kapott - na és persze Fatu Hiváról írott könyvét is újra kiadták, ezúttal már a világ számos nyelvére lefordítva.

Heyerdahl 1955-56-ban a Chiléhez tartozó, minden szárazföldtől több ezer kilométerre eső Húsvét-sziget titkát kutatta, s állítása szerint meg is fejtette. Elmélete szerint a sziget több hullámban népesült be, először a minden utazót lenyűgöző, hatalmas moai szobrokat állító, Dél-Amerikából származó "hosszúfülűek" érkeztek, majd a 15-16. században a polinéziai "rövidfülűek". A két népcsoport sokáig békésen élt együtt, a domináns szerepet a hosszúfülűek játszották. A 18. század közepén aztán a rövidfülűek fellázadtak és teljesen kiirtották a hosszúfülűket, akikkel együtt merült feledésbe a tudás a szobrok jelentéséről és felállításuk módjáról. Egy szobrot alig kétszáz emberrel helyére szállított és 12 emberrel három hét alatt, a modern technikát mellőzve fel is állított. Az expedícióról írott Aku Aku, A Húsvét-sziget titka című könyve újfent bestsellernek bizonyult. Heyerdahl elméletét az újabb ásatások cáfolni látszanak, a szobrok őrzik titkukat.

A kalandvágyó Heyerdahl továbbra is bizonyítani akarta, hogy a régi idők emberei hajóikkal átkelhettek az óceánokon, így 1969-ben egy egyiptomi falfestmény alapján rekonstruált papiruszhajóval megpróbált Marokkóból eljutni a karib-tengeri Barbados szigetekre. A hajó építési hiba miatt menet közben szétesett és elsüllyedt, ám Heyerdahl egy évvel később a módosított Ra-II-vel 57 nap alatt célba ért - a legénységet a legkülönbözőbb nemzetiségű, bőrszínű és vallású emberekből válogatta, demonstrálva, hogy legalább az ő kis úszó szigetén lehetséges a béke és az együttműködés.

A felfedező 1977-ben egy sumér hajóról másolt nádhajóval azt akarta demonstrálni, hogy az ókori Kelet népei kapcsolatban állhattak egymással. A Tigris nevű hajó Irakból Pakisztánba, aztán a Vörös-tengerhez vitorlázott, majd a térségben és az Afrika szarvánál dúló háborúk elleni tiltakozásul Heyerdahl a dzsibuti partok előtt felgyújtotta a jó állapotban lévő hajót.

Heyerdahl kutatta az Indiai-óceánban fekvő Maldív-szigetek történelmét, a Kanári-szigeteken nappiramist fedezett fel, a perui Tucume vidékén huszonhat piramist tárt fel. Még a nyolcvanon túl is ásatott a marokkói Tanger és Rabat között elterülő Lixus nevű romvárosban, s tízezer éves kőrajzok nyomába eredve a vikingek őshazáját kereste Azerbajdzsánban.

Heyerdahlt, aki a zöld mozgalom aktív tagja és támogatója volt, tizenegy európai és amerikai egyetem avatta díszdoktorrá, tagja volt a Norvég Tudományos Akadémiának. Expedícióiról írt könyvei magyarul is megjelentek. 2002. április 18-án agydaganat következtében hunyt el az észak-olaszországi Colla Micheriben, itt is temették el. Életműve ellentmondásos: heroikus, látványos útjaival sikerült felhívnia a közönség figyelmét a régi kultúrákra és számos felfedezést tett. Ugyanakkor a kultúrák terjedéséről szóló elméleteit nem sikerült hitelt érdemlően igazolnia, a tudományos életben tevékenységét gyanakvással figyelték és szenzáció-hajhászással vádolták.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Magyarország gazdasága a 14–15. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• Károly Róbert híres aranyforintja
• Középkori bankok, mai tanulságok