"Meghámozták" Leonardo híres hermelines hölgyét

A mérnökként tevékenykedő Pascal Cotte három éven át elemezte speciális fénytechnológiával a Hölgy hermelinnel című festményt, amelyről egészen mostanáig úgy hitték, hogy mindig is szerepelt rajta a prémes állat. Cotte azonban bebizonyította, hogy Leonardo (1452-1519) először egyszerű portrét festett, majd a képre rákerült egy apró hermelin, amelyet később nagyobbá alakított.

A Leonardo-szakértők szenzációsnak nevezték a felfedezést, hangsúlyozva, hogy az új kérdéseket vet fel a festmény történetével kapcsolatban. Az 1489 és 1490 között készült olaj- és temperafestmény Cecilia Galleranit, Ludovico Sforza milánói herceg szeretőjét ábrázolja. A herceg - becenevén a "fehér hermelin" - volt Leonardo legfőbb pártfogója a művész 18 évnyi milánói tartózkodása során.

Cotte, aki a fénytechnikával foglalkozó, Lumiere Technology nevű párizsi laboratórium egyik társalapítója, kifejlesztett egy fényvisszaverődésre épülő új technikát (Layer Amplification Method, LAM), amelynek segítségével elemezni és rekonstruálni lehet, hogy "mik történtek" a festékrétegek között egy kép születésekor.

A felfedezés nyomán új elméletek kaptak szárnyra a Leonardo-portréval kapcsolatban. Az egyik feltételezés szerint a művész azért festette rá a hermelint, hogy így szimbolizálja Gallerani kedvesét, és később a hercegnek való hízelgésből hangsúlyozta ki jobban az állatot. Egy másik teória szerint Gallerani kérte meg Leonardót, hogy fesse rá a képre az állatot, hogy a milánói udvarban mindenki előtt egyértelművé váljon a herceggel való kapcsolata - adta hírül a BBC News.

"A LAM-technológia révén lehetőségünk van arra, hogy meghámozzuk a festményt, akárcsak egy hagymát: a felszínt eltávolítva megnézzük, hogy mi történik odabent, a különböző festékrétegek mögött" - magyarázta Cotte. Hozzátette: "Felfedtük, hogy Leonardo mindig változtatta az elképzeléseit. Olyasvalakiről van szó, aki folyton hezitál: kitöröl és hozzáad dolgokat, újra és újra változtat az elgondolásain".

A Hölgy hermelinnel című portré a krakkói Czartoryski Alapítvány tulajdonát képezi, és általában a krakkói nemzeti múzeumban van kiállítva. Az intézményben zajló helyreállítási munkálatok miatt azonban jelenleg a szomszédos királyi palotában vendégeskedik. Az 55-ször 40 centiméteres alkotás volt az egyik sztárja a londoni National Gallery Leonardo da Vinci: Festő a milánói udvarban című 2011-es kiállításának. A festményt korábban számos vizsgálatnak, köztük röntgensugaras és infravörös elemzésnek is alávetették.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?