2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Megtalálták a sobibori haláltábor gázkamráinak helyét

2014. szeptember 18. 09:00 MTI

Évekig tartó kutatómunka után régészek megtalálták az egykori lengyelországi sobibori koncentrációs tábor területén annak az épületnek a pontos helyét, amelyben a gázkamrák működtek. 

A sobibori tábort feltáró izraeli Jad Vasem intézet és a lengyelországi Majdanek Állami Múzeum szerdán jelentette be a felfedezést, amelyet kiemelkedő jelentőségűnek neveztek a holokauszt-kutatás terén.

Történészek már eddig is tudták, hogy a második világháború idején a nácik gázkamrákat működtettek 1942 áprilisa és 1943 októbere között Sobiborban, ahol legkevesebb 250 ezer zsidót öltek meg Európa minden tájáról. A tábor működéséről azonban eddig csak kevés információval rendelkeztek a túlélők rendkívül alacsony száma, valamint amiatt, hogy a németek a háború alatt bezárták a helyet. "Nyolc év után végre célba értünk. Minden apró információ, amely bővíti az ismereteinket, óriási jelentőségű" - fogalmazott Joram Haimi izraeli régész.

A gázkamrák helyét megtaláló csoportnak egy lengyel és egy holland régész is a tagja volt. A kutatók által közzétett fényképeken egy négy kamrára osztott jókora épület maradványai, téglafalak láthatók. Haimi szerint a közelben személyes tárgyakat, például ékszert, valamint arany fogakat találtak.

David Silberklang, a Jad Vasem történésze szintén azt hangsúlyozta, hogy milyen fontos a mostani felfedezés. A leletekre utalva úgy fogalmazott, ez minden, ami az ott meggyilkoltak után maradt. A feltárás révén "pontosabban fogjuk tudni, hogyan zajlott a gyilkolás a táborban, és min mentek keresztül a zsidók, mielőtt végeztek velük" - mondta. A gázkamrák romjainak feltárása hozzájárul majd ahhoz is, hogy pontosabban meghatározzák a meggyilkolt emberek számát és a gázkamrák kapacitását.

A gázkamrák helye mellett talált jegygyűrű

Eltérően például az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábortól, a sobibori kizárólag megsemmisítő táborként működött, vagyis a foglyoknak nem volt esélyük a túlélésre. 1943. október 14-én fiatal foglyok mintegy 300 fős csoportja fellázadt, és késekkel, valamint baltákkal megölt több német tisztet és őrt. A foglyok közül sok elmenekült a táborból, de 52 kivételével valamennyit megölték az őrök vagy meghaltak a tábort körülvevő vizesárkokban és aknamezőkön. A lázadás után a nácik bezárták és megsemmisítették a tábort, hogy eltüntessék nyomaikat.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár