Megtalálták a sobibori haláltábor gázkamráinak helyét
2014. szeptember 18. 09:00 MTI
Évekig tartó kutatómunka után régészek megtalálták az egykori lengyelországi sobibori koncentrációs tábor területén annak az épületnek a pontos helyét, amelyben a gázkamrák működtek.
Korábban
A sobibori tábort feltáró izraeli Jad Vasem intézet és a lengyelországi Majdanek Állami Múzeum szerdán jelentette be a felfedezést, amelyet kiemelkedő jelentőségűnek neveztek a holokauszt-kutatás terén.
Történészek már eddig is tudták, hogy a második világháború idején a nácik gázkamrákat működtettek 1942 áprilisa és 1943 októbere között Sobiborban, ahol legkevesebb 250 ezer zsidót öltek meg Európa minden tájáról. A tábor működéséről azonban eddig csak kevés információval rendelkeztek a túlélők rendkívül alacsony száma, valamint amiatt, hogy a németek a háború alatt bezárták a helyet. "Nyolc év után végre célba értünk. Minden apró információ, amely bővíti az ismereteinket, óriási jelentőségű" - fogalmazott Joram Haimi izraeli régész.
A gázkamrák helyét megtaláló csoportnak egy lengyel és egy holland régész is a tagja volt. A kutatók által közzétett fényképeken egy négy kamrára osztott jókora épület maradványai, téglafalak láthatók. Haimi szerint a közelben személyes tárgyakat, például ékszert, valamint arany fogakat találtak.
David Silberklang, a Jad Vasem történésze szintén azt hangsúlyozta, hogy milyen fontos a mostani felfedezés. A leletekre utalva úgy fogalmazott, ez minden, ami az ott meggyilkoltak után maradt. A feltárás révén "pontosabban fogjuk tudni, hogyan zajlott a gyilkolás a táborban, és min mentek keresztül a zsidók, mielőtt végeztek velük" - mondta. A gázkamrák romjainak feltárása hozzájárul majd ahhoz is, hogy pontosabban meghatározzák a meggyilkolt emberek számát és a gázkamrák kapacitását.
A gázkamrák helye mellett talált jegygyűrű
Eltérően például az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábortól, a sobibori kizárólag megsemmisítő táborként működött, vagyis a foglyoknak nem volt esélyük a túlélésre. 1943. október 14-én fiatal foglyok mintegy 300 fős csoportja fellázadt, és késekkel, valamint baltákkal megölt több német tisztet és őrt. A foglyok közül sok elmenekült a táborból, de 52 kivételével valamennyit megölték az őrök vagy meghaltak a tábort körülvevő vizesárkokban és aknamezőkön. A lázadás után a nácik bezárták és megsemmisítették a tábort, hogy eltüntessék nyomaikat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap