Sztálin idején lerombolt kolostorokat építene újjá Putyin
2014. augusztus 4. 11:06 MTI
Két kolostort és egy templomot is újjáépítene a moszkvai Kremlben Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki "korunk realitásait figyelembe véve" kizárólag kulturális funkciót szánna az épületeknek.
Korábban
Az 1929-1930-ban, Sztálin uralma idején lerombolt kolostorok és templom újjáépítésével Putyin a helyszín "történelmi megjelenését" szeretné helyreállítani. Ha megvalósulnak az egyelőre ismeretlen költségű tervek, ez lesz a Kreml legnagyobb átalakítása az elmúlt csaknem száz évben.
Az orosz elnök szoros kapcsolatot tart fenn Kirill moszkvai pátriárkával, az orosz ortodox egyház fejével, politikája konzervatív irányba mozdult el, sőt egyes kritikusok szerint az államot és az egyházat elválasztó határvonal is elmosódott - írja a Reuters brit hírügynökség.
Putyin egy csütörtöki megbeszélésen vázolta tervét Szergej Szobjanyin moszkvai polgármesternek és a történelmi helyszín vezetőinek. "Nem ragaszkodom semmihez, ez egy ötlet, egy javaslat" - fogalmazott az elnök, akinek hazai népszerűsége meghaladja a 80 százalékot a Krím félsziget annektálása óta. Eközben az orosz gazdaság a recesszió határán billeg és egyre nehezebben jut külföldi tőkéhez az ukrajnai események nyomán bevezetett nyugati szankciók miatt.
Putyin hangsúlyozta, a terv megvalósulása azon múlik, sikerül-e megnyerni az orosz közvélemény és az UNESCO támogatását - a 14. és 17. század között épült Kreml ugyanis világörökségi helyszín. A Moszkva központjában 28 hektáros területen fekvő épületegyüttes, amely többek között az elnöki hivatalnak is otthont ad, hat évszázados történelme során Oroszország hatalmának szimbólumává vált.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 2024.05.02.
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 2024.05.02.