A nő, aki két tudományágban is Nobel-díjas lett

1867. november 7-én született pedagógus családban az akkor a cári Oroszországhoz tartozó Varsóban Maria Sklodowska néven. Az orosz elnyomás miatt, lengyel és nő létére hazájában nem tanulhatott, a középiskola után nevelőnőként összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba. Nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett matematika, majd fizikatanári oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, az antiklerikáris meggyőződésű pár mellőzte az egyházi szertartást, az esküvői ruhát és a gyűrűket - ezek árából inkább biciklit vettek és azzal mentek nászútra.

Madame Curie férje laboratóriumában a Röntgen által felfedezett sugarakat és a Becquerel által felfedezett uránsugárzást tanulmányozta, ez utóbbit ő nevezte el radioaktivitásnak. Módszert dolgozott ki a radioaktivitás mérésére, s felfedezte, hogy a tórium is sugároz. Eközben jött rá, hogy az uránszurokérc erősebben sugároz, mint azt urántartalma indokolná, amiből azt a következtetést vonta le, hogy olyan anyag található benne, amelynek radioaktivitása az uránénál is nagyobb.

Férje ekkor félretette saját kristályfizikai munkáját és bekapcsolódott a kutatásba, amelyhez utolsó megtakarításaikat is felhasználták. 1898-ban jelentették be a Marie hazájáról polóniumnak elnevezett új radioaktív elem felfedezését, még abban az évben megtalálták a rádiumot is. Egy fűtetlen fakalyibában négy hosszú év alatt 8 tonna bányameddőből 0,1 g rádiumkloridot állítottak elő, ebből kénsavval vonták ki a fémet, amely olyan erősen sugárzott, hogy a sötétben látni lehetett. Eljárásukat szabadalom nélkül közkinccsé tették, holott fényesen meggazdagodhattak volna belőle. A radioaktivitás felfedezéséért 1903-ban Becquerellel megosztva fizikai Nobel-díjat kaptak, de a díjkiosztón nem voltak ott, Pierre Curie 1905-ben tartotta meg felesége nevében is előadását.

Pierre Curie a Sorbonne-on kapott katedrát, majd amikor 1906-ban halálra gázolta egy lovas kocsi, a tanszék vezetését özvegye vette át. Madame Curiet 1911-ben a Francia Akadémia tagjának jelölték, de minden idők egyik legnagyobb tudósa egy szavazattal alulmaradt férfi vetélytársával szemben. Néhány hónappal később viszont - máig egyedülálló módon - neki ítélték a kémiai Nobel-díjat is a rádium és polónium felfedezéséért, fémállapotú előállításáért és vizsgálatáért. (1935-ben lánya és veje, Irene Joliot-Curie és Frédéric Joliot is megkapta a kémiai Nobel-díjat új radioaktív elemek előállításáért.)

Madame Curie az első világháborúban megszervezte a francia katonai egészségügy röntgenhálózatát, maga is röntgenkocsival járta a hadikórházakat. 1921-ben az Egyesült Államokba utazott, hogy anyagi alapot gyűjtsön a rádiummal kapcsolatos további kutatásaihoz. Második, 1929-es amerikai útja révén sikerült felszerelnie a varsói Rádium Intézetet, ahol orvos nővére, Bronislawa volt az igazgató.

Párizsban Curie elvállalta a Pasteur Intézet vezetését, a párizsi egyetem felállított számára egy radioaktivitást vizsgáló laboratóriumot, és ő volt a párizsi és a varsói Curie Intézet alapítója is.
Marie Curie az általa felfedezett sugárzások áldozata lett, fehérvérűségben halt meg 1934. július 4-én Passyban. (Laboratóriumi jegyzőkönyvei ma is oly erősen sugároznak, hogy egykori gazdájuk ujjlenyomatát filmre át lehet vinni róluk.) Hamvait a párizsi Pantheonban helyezték el.

Laboratóriuma a párizsi Curie Múzeumban látható, 1967-ben Varsóban is múzeumot rendeztek be tiszteletére. Róla és férjéről három radioaktív ásványt neveztek el, a Curie házaspár tiszteletére határozták meg a curie-szimbólumot (Ci,) mint a radioaktivitás egységét. Lublinban a Maria Curie-Sklodowska Egyetem, Varsóban a Maria Sklodowska-Curie Rákkutató Intézet (a korábbi Rádium Intézet) viseli a nevét. 2011-ben Lengyelországban egy közvélemény-kutatáson ő lett minden idők legnagyobb lengyel személyisége.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2019

• III. György, az elmebeteg „zsarnok”
• Régi csibészek
• Bajos Lajos mesevilága
• Thomas Alva Edison, a Menlo-parki varázsló
• A számok slampos grófnője
• A rendszerváltoztatás belülről
• Ki tálalt tarhonyát a sziámi királynak?
  
• Hét zenész, aki 27 évesen halt meg
• Kilincs a túloldalon