Bárkiből lehetett kulák

Az emléktáblát Jakab István, az Országgyűlés alelnöke leplezte le a kommunizmus áldozatainak tiszteletére létrehozott emlékhelyen, majd elhelyezte a kegyelet koszorúját.

Beszédében egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar parasztságnak elemi joga megismerni ezt a kort, a negyvenes évek végét, az ötvenes éveket. Úgy fogalmazott: azért is kell ezzel foglalkozni, mert bizonyos körökben ma is tudatos történelemhamisítás folyik. Az Országgyűlés alelnöke felidézte: azoknak az életét, akik kuláklistára kerültek, megnyomorították, üldözték és megalázták őket "ebben a sötét és elviselhetetlen korban".

Jakab István hangsúlyozta, az agrártörténet kiadványait újra kell gondolni, és "a mi felelősségünk, hogy a fiatalok ne hamisított tankönyvekből, régi kiadványokból ismerjék meg a múltat, hanem az adatok nyilvánosságra hozatalával az igazságot." Mint kifejtette, egyértelművé kell tenni, hogy kik voltak a bűnösök, "néven kell nevezni a gyilkosokat, a gazembereket, s legalább a szégyentáblán jelenítsük meg a nevüket". Ebben a filmművészetnek is van még teendője - jegyezte meg.

Tóth Judit levéltáros emlékeztetett rá, hogy akit egyszer kuláknak bélyegeztek, nem tudott szabadulni a címkétől. Bárkire ráfoghatták, hogy kulák, akár egykori tisztviselő is rákerülhetett a listára. Ez volt az a társadalmi csoport, amely nemcsak gazdaságilag, hanem a helyi társadalomban is jelentős szerepet játszott, a cél pedig az volt, hogy ellehetetlenítsék, szétzilálják a parasztságot, amihez minden alkalmat megragadtak - hangsúlyozta.

A szocialista országokban a termelőszövetkezeti mozgalom indulásakor a falusi osztályellenséget jelentették a kulákok, róluk készült a kuláklista. Az oroszból átvett "kulák" szóval az úgynevezett zsírosparasztokat, a nagygazdákat, béresekkel dolgoztató módos parasztokat jelölték. 1948-ban vetették ki a mezőgazdasági fejlesztési járulékot. Egy 1949-es módosítást követően ezt a kulákadónak is nevezett adófajtát annak kellett fizetnie, akinek 25 kataszteri hold feletti területe volt, vagy a földje értéke meghaladta a 350 aranykoronát.

A Gloria Victis Emlékhelyen található emlékművet a kommunizmus százmillió áldozatára és az 1956-os hősök tiszteletére 2006-ban állították fel. Az emlékhelyen mások mellett emléktáblát helyeztek el az ukrajnai éhínség, a kommunizmus magyarországi cigány és zsidó áldozatainak tiszteletére.

A vasárnap felavatott emléktáblát az üldözött kulákok csömöri leszármazottai, a Gloria Victis Alapítvány és a Veritas Történetkutató Intézet állította.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?