Megtalálhatták Dávid király jeruzsálemi fellegvárát

2014. május 8. 18:28

Egy izraeli régész állítása szerint rábukkant arra a legendás fellegvárra, amelyet Dávid király mintegy 3 ezer évvel ezelőtt foglalt el Jeruzsálem ostromakor. Kijelentésével felszította a régóta szunnyadó vitát, miszerint érdemes-e a Bibliát egyfajta régészeti útikalauzként használni az ősi romok felderítéséhez.

Korábban

Eli Sukron felvetését, mint a bibliai régészet legtöbb elméletét, rögtön kritikák hada fogadta, ugyanis sokan kétkednek abban, hogy az izraeli király léte és uralkodása régészetileg valaha is bizonyított lesz.

Az izraeli kutató, aki már közel két évtizedet töltött el az ősi király régészeti nyomait kutatva, úgy véli, perdöntő bizonyítékokat talált. "Dávid király fellegvárát, Sion várát találtam meg, amelyet az izraelita törzsek foglaltak el a jebuzeusoktól" - mondta Sukron, aki nemrégiben hagyta ott az Izraeli Régészeti Hatóságot a tanítás és az idegenvezetés miatt. "Az egész helyszínt azonosítani lehet a Bibliában olvasottakkal" - tette hozzá.

A legtöbb izraeli régész nem vitatja, hogy Dávid király valós történeti alak volt, ugyanis Észak-Izraelben "Dávid házára" utaló régészeti bizonyítékokat találtak. Azonban a kutatók véleménye azt illetően megoszlik, hogy valóban Dávid király tette-e fővárossá Jeruzsálemet.

Sukron 1995 óta tartó ásatása során egy hatalmas erődítményt fedezett fel, amelyet öttonnás kövekből építettek. A kerámiák segítségével meg tudták határozni az idejét: a falak körülbelül 3800 évesek. A térségben ez a legnagyobb erődítmény Heródes király idejéig bezárólag, aki 2100 évvel ezelőtt élt és sokak szerint ő építette a második jeruzsálemi templomot.

A vár 800 évvel azt megelőzően épült, hogy Dávid király elfoglalta a jebuzeus uralkodótól. Sukron szerint Dávid jeruzsálemi hódításának bibliai története arra enged következtetni, hogy a király az erőd elfoglalása után és e területen lépett be a városba. A falakat tavasszal mindig elárasztotta kívülről a víz, s úgy vélik, ebben az évszakban a bent lakók vízigényét is innen fedezhették.

Sámuel második könyvében Dávid elrendelte a városfal elfoglalását a "vizes árkon" keresztül. A kutató munkatársai felfedeztek egy keskeny vízaknát, ahol tavasszal egy medencébe folyt a víz; a város lakói innen meríthettek vizet maguknak, a felesleges víz pedig továbbcsordogálhatott a falon túlra.

Elmondása szerint nincs másik építmény az ősi Jeruzsálem területén, amely egyezne azzal a struktúrával, amelyet a Biblia szerint Dávid elfoglalt. Sukron egykori munkatársa, Ronny Reich nem ért egyet az elmélettel. Úgy véli, hogy jóval több törött agyagedény-maradványt kellett volna találni a területen az i. e. 10. századból, Dávid király uralkodásának idejéből, ha az ténylegesen használatban volt.

Sukron szerint pont ez utal arra, hogy használatban volt, ugyanis a törött, felesleges darabokat elszállították, és ezért történhetett meg, hogy az i. e. 10. századból csupán két darabkát fedeztek fel a kutatók, a fellelt nagyobb számú töredék pedig a király uralma után száz évvel keletkezett. Reich szerint azonban nem lehet levonni végkövetkeztetéseket a bibliai kapcsolatokról régészeti bizonyítékok nélkül. "Minden apró dolgot ismerek Dávid városában, és nem láttam még egy ilyen hatalmas építményt ebből a korból" - védte álláspontját Sukron.

A régészeti helyszínt már megnyitották a turisták előtt, akik csak a tavalyi évben mintegy félmillióan keresték fel az ásatásokat.