Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma

2014. március 14. 15:41

Mi történt Kamenyec-Podolszkijban? Ki volt a világhírű Jane Haining, akinek nevét Budapesten az egyik alsó rakpart viseli? Hogyan mentett emberéletet a linóleumból készített pecsét? Hogyan emlékszik vissza Auschwitz borzalmaira egy 92 éves asszony? Ki volt Josef Mengele magyar származású boncorvosa? Miért kapott Izrael államtól kitüntetést Karády Katalin? A kérdésekre a Múlt-kor tavaszi számában talál választ. Fájó és szomorú emlékű évforduló a mostani témánk. Holokauszt 1944-ben. Emlékezz!

Korábban

Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma

Aktuális számunk címlapján a holokauszt egyik áldozata, Székely Magda látható, aki édesapjával titkos levelezést folytatott a bergen-belseni koncentrációs táborban. Az eddig publikálatlan, papírfecnikre rótt szívszorító üzeneteket most bemutatjuk a kiadványban.

A haláltáborokból csak kevés embernek sikerült elmenekülnie, legalább tucatnyi olyan fogolyról tudunk, akik azért szöktek meg a leghírhedtebb megsemmisítő táborból (Auschwitz-Birkenau), hogy a világ tudomására hozzák az ott folyó szörnyűségeket és figyelmeztessék a potenciális áldozatokat. Öt ilyen szökevény beszámolói alkotják a ma „Auschwitzi jegyzőkönyv” néven ismert összeállítást. A részleteket keresse a magazinban!

Jane Haining skót állampolgár létére beírta magát a magyar történeti emlékezetbe. Alakját máriaüveg-ablak örökíti meg a glasgow-i Queen's Park templomban és van emléktáblája a dunscore-i plébániatemplomban is. Haininget ma Magyarországon alig ismerik, pedig néhány éve Raoul Wallenberg, Carl Lutz és mások mellett már az ő nevét is viseli a főváros egyik alsó rakpartja. A vészkorszak elfeledett embermentőjéről most a Múlt-kor tavaszi számában olvashat.

Óraműves nagypapától öröklött kézügyesség, néhány négyzetméter linóleumpadló, nagy adag vagányság, jókora szerencse és máris minden adott ahhoz, hogy egy húszas évei elején járó fiatalember úgy gondolja, szembemegy a sorsával: útjába áll a saját és családja meghurcolásának, esetleges kiirtásának. Hogyan mentette meg leleményességével Káldori Endre majdnem az összes rokonát? Legfrissebb számunkból kiderül.

Az izraeli Yad Vashem a holokauszt áldozatainak és hőseinek emlékhatósága. Izrael állama 1956 óta tünteti ki azokat a nem zsidó származású embereket, akik a második világháború alatt életük kockáztatásával mentettek zsidókat. Az izraeli intézet eddig 806 magyarnak adományozta a „Világ Igaza” kitüntetést (többek között Ottlik Gézának, Nemes-Nagy Ágnesnek és Nagybaczoni Nagy Vilmosnak is). Ők azok, akik magatartásukkal, emberségükkel példát mutattak a következő generációk számára. Közülük is bemutatunk néhányat.

Mindezek mellett olvashatnak még a szélsőjobboldal és az antiszemitizmus evolúciójáról a Horthy-korszakban, a munkaszolgálatosok mindennapjairól, a német koncentrációs táborok szerkezetéről, Mengele szörnyű emberkísérleteiről, és az Auschwitzból megmenekült liliputi társulatról is.

Kossuth Lajost több százezer gyászoló kísérte utolsó útjára 1894. április 1-én. A magyar történelem egyik legnagyobb alakja élete utolsó negyvenöt évét hazájától távol élte le. Temetése sem volt problémamentes: a nemzet nagy halottját az ősellenfél, Ferenc József nem engedte állami költségen eltemetni. A temetés körüli politikai viták nyomán kirobbanó utcai összecsapásoknak, az anyagi károkon túl két halálos áldozata volt − és egy kormány is megbukott. Aktuális: 120 éve temettük „Kossuth apánkat”.

Idén tavasszal öt hátborzongató, szellemjárta helyet is bemutatunk Önöknek, ismertetjük a nevezetes magyar totó- és bundabotrányokat, írunk ókori választási trükkökről, és Kárpátalja visszafoglalásáról is megemlékezünk.

A festészet szerelmeseinek Mednyánszky László frontművészetét mutatjuk be, a kastélyok rajongóit pedig az elhagyatott, romos pósteleki rezidencián látjuk vendégül. A magazinban szó lesz Adolf Eichmann budai villájáról, és az is kiderül, vajon minek köszönhette érzéki hangját Marilyn Monroe.

A 212 oldalas kiadványt március 14-től keresse az újságárusoknál!