Homokvárként omolhat össze a mexikói Nap-piramis

A világ harmadik legnagyobb piramisa a Nap-piramis, amely Teotihuacanban, a Holtak útján található a Hold-piramis mellett, a Cerro Gordo hegy árnyékában. A város i. sz. 1-7. század között Amerika legnagyobb települése volt, lakóinak száma a 125 ezret is meghaladta. A piramis külső felszínét hárommillió tonna vulkanikus kőzet fedi, belsejét pedig föld alkotja.

2010 és 2013 között a mexikóvárosi egyetem kutatói ún. müonok segítségével tanulmányozták a piramis belsejét. Ezek a szubatomi részecskék áthaladnak a legtöbb anyagon, azonban "visszapattannak" a sűrűbb állapotú matériákról. Tehát ha a müonok elérik az adott tárgy túloldalát, az azt jelenti, hogy az anyag belső üregekkel rendelkezik. Ezen kis részecskék segítségével feltérképezhető a hatalmas méretű piramisok háromdimenziós belső szerkezete.

Mindehhez a kutatócsapat egy müondetektort helyezett a Nap-piramis központi része alá. A müonok egyfajta kozmikus sugárzásként az űrből érkeznek a Földre, amelynek légkörén áthaladva kisebb részecskékre bomlanak. A szakértők belső kamrákat kerestek, azonban egyet sem fedeztek fel a Nap-piramisban. Azonban a mellette fekvő Hold-piramisban üregeket találtak, amelyek valószínűleg királyi sírok.

Kamrák helyett egy komoly problémát fedeztek fel a kutatók a Nap-piramisban: az építményben lévő föld sűrűsége a piramis egyik oldalán mintegy 20 százalékkal ritkább, mint a másiknál. "Az ősi mexikói kultúrát hirdető emléket az összeomlás veszélye fenyegeti" - vázolta fel a helyzet súlyosságát Arturo Menchaca, a mexikóvárosi egyetem munkatársa.

A mexikói kutató úgy véli, a lényeges különbséget az okozza, hogy a déli oldalt jobban kiszárítják a napsugarak. Menchaca a strandok homokváraihoz hasonlította a jelenséget: "Ha nedves a homok, meg tudom formázni, s várat építhetek belőle. Azonban ha hagyjuk, hogy kiszáradjon, elég egy érintés ahhoz, hogy összedőljön."

A piramis persze nem fog már holnap összeomlani - nyugtatott meg mindenkit Menchana. "Azonban ugyanezen jelenség figyelhető meg Mexikóváros talajával kapcsolatban is" - tette hozzá. A főváros hajdanában egy kiszáradt tóra épült, s a város évente több centimétert süllyed, ahogyan a víz eltűnik a vízzáró rétegek alól.

Többen is megfogalmazták véleményüket, hogyan menthető meg a Nap-piramis; Menchana úgy látja, hogy egyszerűen be kellene nedvesíteni a szárazabb oldalt. Alejandro Sarabia, a teotihuacani romváros régészeti igazgatója szerint az igazi probléma azonban nem a szárazság, hanem a felesleges víz. "Évtizedekkel ezelőtt cementtel erősítették meg a szakemberek a külső burkolatot, amely egyrészt ellehetetlenítette a növények növekedését az építményen, másrészt stabilitást biztosított neki. Ugyanakkor azóta is megakadályozza a nedvesség elpárolgását, ami felesleges vizet eredményez a piramis belsejében" - magyarázta Sarabia.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
• Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
• Létezett-e a középkorban „turkáló”?
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?