A lovagi hadviselés utolsó nagy csatája

A csata előzményei: a Habsburg-Valois ellentét

Az 1519-es év elején meghalt I. Habsburg Miksa német-római császár, aminek következtében császárválasztásra került sor a birodalomban. Több esélytelen jelölt mellett két uralkodónak volt igazi reménye a cím megszerzésére. A francia király, a Valois-házból származó I. Ferenc pápai támogatást élvezve akart a trónra kerülni. Ellenfele, az ekkor már spanyol uralkodó és ezzel együtt Nápoly és Szicília királyaként induló V. Károly volt, aki Miksa unokájaként és így a Habsburg-család tagjaként indult jó esélyekkel. A választásra jogosult német fejedelmeket végül V. Károly - a jórészt Fugger családtól kölcsönök formájában kapott - pénzajándéka győzte meg, így az eddig sem kis területek mellett immár német királyként újabbakkal gazdagodott, méghozzá a Francia Királyság szomszédságában.

I. Ferenc ennek tudatában joggal érezhette magát Habsburg gyűrűben, hiszen így az alig tizenkilenc éves Károly kezében összpontosult az Ibériai-félsziget, a Német-római Birodalom, Németalföld és a Nápolyi Királyság területe. A francia király hiába próbálkozott szövetségkötéssel, VIII. Henrik angol király követe, Thomas Wolsey bíboros tanácsára visszautasította a dinasztikus házasságra vonatkozó elképzelését. Ferenc igyekezett sógorának, II. Henrik navarrai királynak támogatást nyújtani a spanyol királyság gyengítése érdekében, de a próbálkozás sikertelen volt, ahogy Németalföld lerohanása is kudarcba fulladt.

I. Ferenc és V. Károly

A fiatal uralkodó problémáit tetézte, hogy az angol király - aki szövetségben volt V. Károllyal és Luther Márton fellépése miatt a német király felé közeledő X. Leó pápával - kihasználva Ferenc nehéz helyzetét Normandia, Pikárdia és Bretagne partjait kezdte fosztogatni, sőt a király elvesztette a titkon a francia korona megszerzéséről álmodozó főhadparancsnokának (connétable) támogatását is, miután pénzszerzés céljából rá akarta tenni a kezét annak birtokaira, a Bourbon-örökségre. A herceg röviddel ezután átállt V. Károly oldalára.

V. Károly a német királyi cím megszerzésével komoly problémákat is örökölt. Ezek megoldását különösen nehézzé tette az a tény, hogy birodalmának magjában, Spanyolországban a rendek nem fogadták kitörő lelkesedéssel a nyelvüket nem beszélő, magát flamand tanácsadókkal körülvevő „idegent”. A spanyol királynak több, távollétében kitörő felkelésen kellett itt úrrá lennie, mialatt német területeken elindult a lutheri reformációs folyamat, a német birodalmi nemesek felkelése és az 1524-ben fellángoló parasztháború. Ebben az időben zajlottak a számára sikereket hozó itáliai háborúk is, legnagyobb európai ellenfelével, I. Ferenc francia királlyal szemben.

1. A csata előzményei: a Habsburg-Valois ellentét
2. Kié lesz Észak-Itália?
3. A lovagi hadviselés veresége
4. Fogságban a király

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hidegháború

• Meghibásodás miatt oldottak ki Kanada felett az amerikai atombombák
• Megrendítő beszédet mondott a berlini fal árnyékában J. F. Kennedy
• Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után 
• Félelmetesen közel került a világ az atomháborúhoz a kubai rakétaválság idején
• Börtönnel „jutalmazta” a róla szóló viccek terjesztőit Enver Hodzsa
• Reagan és Gorbacsov izlandi találkozójával kezdődött a hidegháború enyhülése 
• A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát
• A szovjet vezetés paranoiája 1983-ban majdnem a harmadik világháború kirobbanását okozta
• A Castro-kormányzat megdöntésére irányuló kísérlet volt a CIA egyik leglátványosabb kudarca