Mit kerestek itt a törökök 1552-ben?

Fráter köpönyeget vált

Magyarország elfoglalása csak az első lépcsőfok lett volna grandiózus terveiben. A nándorfehérvári (1521) és a még fényesebb mohácsi (1526) diadal azonban megnövelte a szultán és a jó barát Ibrahim nagyvezír önbizalmát. Úgy határoztak, hogy nem bajlódnak az immár sajátjuknak tekintett Magyarország fokozatos megszállásával, hanem egyenesen a szomszédos, keleti Habsburg Birodalom ellen fordulnak, s egy csapásra megszerzik annak területeit. A Bécs elfoglalására indított 1529. és 1532. évi hadjáratok során azonban kiderült, hogy a szultán túlbecsülte erőit. Végül 1541-ben megszállta Budát és megszervezte az első magyarországi oszmán tartományt, hogy ellátó bázisait közelebb hozza Bécshez.

A Ferdinánd király és Szulejmán közti küzdelem következő felvonása 1542-ben és 1543-ban zajlott le. Először német birodalmi hadak ostromolták meg Pestet és vallottak csúfos kudarcot, a rákövetkező évben pedig a szultán indult ismét Bécs ellen, de nem tudott eljutni a vágyott városig. 1544-ben az eddigieknél is nagyobb hadi vállalkozás előkészítéséhez fogott, ám a következő év tavaszán ezt ismeretlen okokból lefújta. A két nagyhatalom 1547-ben öt évre szóló békét kötött. Kiegyezésük és megosztozásuk Magyarország területén lassanként új pályára állította a keleti országrészt. A szultán által Szapolyai János Zsigmond gyámjául kijelölt Fráter Györgynek és Petrovics Péternek részt kellett vennie a török hadsereg ellátásában, és várak átadását is követelték tőlük.

A sorsdöntő háború elmaradásával azonban Erdély és a Temesköz végül szerencsésen elkerülte a bekebelezést. Fráter György közben Buda elvesztése óta kitartóan azon dolgozott, hogy Erdélyt a Habsburg király uralma alá adja. 1549-ben a Barát és a király biztosai megegyeztek Erdély és a Részek Ferdinánd jogara alatti egyesítéséről. A nyírbátori egyezség alaposan felkavarta a nagypolitikát. Izabella királyné és hívei nyíltan szembeszegültek a határozatokkal, sőt 1550 nyarán szabályosan feljelentették a Portánál Fráter Györgyöt. A szultáni udvar egy csaus útján elrendelte az erdélyieknek a helytartó letételét és megölését. Erre aztán szeptemberben polgárháború tört ki Erdélyben, de a királynő támogatói az év végére alulmaradtak a Barát csapataival szemben.

Miután 1551 nyarán Ferdinánd hivatalosan bejelentette a Portán Erdély megszállását, Szulejmánnak egyetlen eszköze maradt, hogy „tulajdonát” megvédje: a fegyver. Seregeit két irányból, a Temesköz és kelet felől Erdély megtámadására küldte. Fráter György taktikázása azonban elbizonytalanította a török vezetést, ráadásul a katonai akciók sem hozták meg a várt eredményt. A ruméliai beglerbég kudarcai és a Barát meggyilkolása 1551–52 fordulóján arra késztette a szultáni udvart, hogy átgondolja stratégiáját, és komolyabb erőket vessen be a helyzet rendezése érdekében.

Szulejmán a magyarországi katonai műveletek irányítását három ember: Szokollu Mehmed ruméliai beglerbég, Hadim Ali budai beglerbég és Kara Ahmed pasa másodvezír kezébe tette le. Utóbbit kinevezte a hadjárat főparancsnokának. A török vezetés nagyszabású, több fronton egyszerre indított offenzívát tervezett, és a főcsapást Erdélyre kívánta mérni. Az elgondolásokat azonban alaposan szétzilálta Tóth Mihály hajdúinak Szeged elleni támadása 1552. február 21-én hajnalban, valamint azok a hírek, amelyek a horvátországi keresztény csapatok mozgolódásáról, Esztergom és Székesfehérvár veszélyeztetettségéről futottak be. Miután a budai beglerbég felmentette Szegedet és megerősítette tartománya védelmét, az udvar módosította a hadműveleti célokat, és átszervezte a rendelkezésre álló erőket.

A moldvai vajda azt a feladatot kapta, hogy Behrám burszai béggel, a tatár kánnal és a Kirk Kilisze-i szandzsákbéggel együtt keletről hatoljon be Erdélybe. A lengyel és kozák beütések veszélye miatt azonban többszöri átcsoportosítást hajtottak végre. A tatár kán végül meg sem érkezett, ehelyett oroszországi portyára ment. A tatárok így csupán a lélektani hadviselésben kaptak némi szerepet, mert a török vezetés hónapokon át 30–40 000 portyázó tatár beözönlésével ijesztgette az erdélyieket. A moldvai vajda hadmozdulatával egyidejűleg a havasalföldi vajda és Szinán tekei bég összevont csapatainak dél felől kellett Erdélyre törniük. Az Ahmed vezette fősereg közben a Temesköz elfoglalása után Erdély ellen indult volna.

FODOR PÁL CIKKÉNEK FOLYTATÁSÁT KERESSE A MÚLT-KOR MAGAZIN NYÁRI SZÁMÁBAN!

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?