2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

23 év után végre tudjuk, hol az orosz-észt határ

2014. február 18. 14:58 MTI

Észtország és Oroszország külügyminiszterei 23 évig tartó tárgyalási folyamat eredményeként ismét aláírták az orosz-észt államhatárról szóló megállapodást kedden Moszkvában.

A két ország 9 éve már megállapodott a közös határról és az erről szóló egyezményt 2005 májusában aláírták. A megállapodásnak az észt parlamentben 2005 júniusában történt jóváhagyását követően azonban Oroszország visszavonta aláírását a szerződésről, mert annak bevezetőjében az észt törvényhozás utalást tett az ország területi igényeit tartalmazó 1920-as tartui békekötésre. Tallin két határ menti város hovatartozását vitatja.

Moszkva 2012-ben kezdeményezte a tárgyalások felújítását. A most aláírt megállapodás Oroszország és Észtország között a szárazföldi, valamint a Finn-öbölben és a Narva-öbölben húzódó tengeri határt jelöli ki.

Urmas Paet észt külügyminiszter a moszkvai aláírást követően annak a reményének adott hangot, hogy országaiknak ezután sikerül gazdasági kérdésekben is megállapodni, és Oroszország feloldja az észt termékekre vonatkozó behozatali tilalmat. A balti uniós állam külügyi vezetője azt is elmondta, hogy reményeik szerint orosz kollégája még az idén ellátogat Észtországba. Urmas Paet a vizitet történelmi eseménynek nevezte, minthogy Szergej Lavrov személyében először utazna orosz külügyminiszter Tallinba.

Az orosz diplomácia vezetője ezzel kapcsolatban közölte, hogy a látogatás időpontját még egyeztetik, de ahhoz, hogy azt tartalommal töltsék meg, a két ország közötti együttműködésről több szerződést készítenek elő aláírásra. Abban állapodtak meg észt kollégájával, hogy a folyamatot felgyorsítják.

Szergej Lavrov a tájékoztatón elmondta, hogy nem kerülték meg a két ország kapcsolataiban továbbra is fennálló problémákat sem. Sürgette az Észtországban élő volt szovjet állampolgárok helyzetének rendezését, mert nekik az 1993-ban elfogadott észt törvény alapján nem biztosítanak automatikusan állampolgárságot, és még sokan közülük hontalannak számítanak. Tavaly júniusi adatok szerint Észtországban mintegy 90 ezer hontalan státusú ember él. Ők a lakosság 9,7 százalékát teszik ki. Az orosz külügyminiszter a nemzetközi szervezetek, így az EBESZ és az Európa Tanács határozatainak végrehajtására szólította fel Észtországot.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár