Lopott műtárgyakból nyílt kiállítás Rómában

A kiállítás ráirányítja a figyelmet az antik műkincsek és műtárgyak olaszországi illegális kereskedelmének mértékére. Itália büszkélkedhet a világ legtöbb világörökségi helyszínével, ám komoly kihívást jelent számára, hogy megóvja történelmi örökségét a tolvajoktól és a hanyag kezelésből adódó károktól.

Olaszország elsőként hozott létre speciális különítményt a műtárgylopások kivizsgálására. Az 1969 óta működő részleg főhadiszállása a főváros központjának egyik barokk palotájában van, és 13 regionális hivatala működik országszerte. A csendőrséghez tartozó egység majdnem egymillió antik műtárgyat és több százezer műalkotást, köztük reneszánsz művészek által jegyzett munkákat szerzett vissza fennállásának 45 éve alatt.

A világon az olasz "műkincsrendőrség" rendelkezik az ellopott műtárgyak legnagyobb adatbázisával - ebben nagyjából 5,7 millió tárgy szerepel -, és azt tervezi, hogy a következő hónapokban Líbiába, Irakba és Szíriába küld szakértőket néhány ügy kivizsgálására. Az osztag által kézre kerített műtárgyak egy részét már korábban is láthatta a közönség, de a mostani tárlat felülmúl minden eddigit. A kiállításon szereplő több mint száz tétel Olaszország történelmének kétezer évét öleli fel.

A tárlat legnagyobb, egy egész termet elfoglaló tételei az etruszk urnák, amelyeket kentaurokról, csatákról és ősi mítoszokról mesélő faragott képek díszítenek. Az i. e. 3. és 1. század közötti időkből való urnák egy arisztokrata család mauzóleumából származnak, és feltételezések szerint a Perugia közelében végzett modern építkezéseken dolgozó munkások bukkantak rájuk.

A látogatók immár helyreállított állapotban vehetik szemügyre az urnákat. Ugyanakkor mivel a leleteket amatőrök ásták ki, néhány fontos régészeti információ, úgy mint a mauzóleum elrendezése, örökre elveszett, és az építőmunkások buldózere össze is tört néhány szobrot. Az ehhez hasonló leletek rengeteg információval szolgálnak az etruszkokról, az egykor Közép-Itáliában élt rejtélyes népről, amely végül beleolvadt a Római Birodalomba és csupán néhány írott dokumentumot hagyott hátra.

A kiállított tárgyak között szerepelnek a római mindennapokat fekete, terrakotta és krém színekben, apuliai stílusban megörökítő kerámiák, amelyek az i. e. 4. századból származnak. Helyet kapott továbbá Tiberius római császár egyik 1971-ben ellopott szobra, amelyet 2011-ben találtak meg Londonban; egy szárnyas oltárkép, amely 1977-ben tűnt el Firenzéből és csak 2009-ben akadtak a nyomára, valamint Lelio Orsi festőművész 16. századi alkotása, amely a görög mitológiából ismert Léda és a hattyú történetét örökíti meg.

A kiállítást követően a templomokból, múzeumokból és magángyűjteményekből ellopott műtárgyakat visszaadják eredeti tulajdonosaiknak, míg az illegális ásatásokból származó tételeket múzeumok közt osztják szét. A Visszanyert emlékezet: az olasz csendőrség által visszaszerzett műkincsek című kiállítást március 16-áig kereshetik fel az érdeklődők.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"