2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Amiben jobbak voltak a szovjetek az amerikaiaknál

2013. december 17. 11:23

Moszkva és Washington már évtizedek óta verseng egymással a fegyverek, az űrutazás vagy éppen a szociálpolitika területén. Azonban míg a 20. században a Szovjetunió a legtöbbször alulmaradt, egy dologban toronymagasan "verte" az Egyesült Államokat: sokkal több nő előtt tárta szélesre a tudomány kapuját.

A Smithsonian blog cikkének szerzője rögtön egy érdekes adattal kezdi: 1962 és 1964 között Szovjet-Oroszországban a kémiai doktori címek mintegy negyven százaléka került női kézbe, míg ugyanebben az időben az USA-ban ez az arány alig haladta meg az öt százalékot. Igencsak elgondolkodtató, hogy 2006-ban az American Institute of Physics Research Center adatai szerint az amerikai arány még mindig csak 35 volt, s még 2012-ben sem érte el a szovjet szintet.

A szovjet lányok felemelkedését az 1960-as években hagyományos iskolai tanterv segítette, amely a matematikát és az ún. "kemény" tudományokat részesítette előnyben. A kutatások szerint a hölgyek külön mentort kaptak maguk mellé, ami arra szolgált, hogy országos szinten javítsa ezen szakterületek oktatásának minőségét. Az akkori szociológiai tanulmányok, mint például a novoszibirszki Shubkin-csoport kutatásai, alátámasztották azt az általános elképzelést, hogy a szülők kulcsszerepet játszottak leányaik céljainak alakításában. Azonban ezek az eredmények azt is tükrözik, hogy a hölgyek szakmai presztízsről alkotott elképzelései nagyban tükrözték a női munkáról vallott kortárs sztereotípiákat, valamint hogy fel kellett áldozniuk céljaikat a férfiak dominálta tudományok és a technológia területén, fejti ki Roshanna Sylvester, a Russian History Blog szerzője.

A nemi kérdés nemzetek közötti versenyének tekintetében ragyogó példa volt az orosz származású Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova, az első nő, aki az űrben járt: ő szovjet lányok százezreinek adott öntudatot, hogy kifejezzék, kik is akarnak lenni. Érdekes a következő levél, amelyet egy ukrán lány írt Jurij Gagarinnak, az első embernek, aki az űrben járt:

"Már régóta meg szerettem volna kérdezni Öntől: lehetséges, hogy egy egyszerű falusi lány kirepüljön a végtelen kozmoszba? Most, hogy a világűrben járt az első szovjet nő, úgy döntöttem, megírom e levelet. Tudom, ahhoz, hogy űrhajós lehessek, megfelelő oktatásra, bátorságra és akaraterőre van szükség. És bár nem vagyok megfelelően kiképezve, bízom az erőmben. Úgy vélem, az a fajta felkészülés, amelyet Valiának adott, engem is képessé tehet, hogy űrhajós legyek."

Jól érzékelhető a különbség az orosz lány és a következő levél 15 éves amerikai szerzőjének mentalitása között. Az utóbbi John Glenn űrhajósnak címezte üzenetét; Glenn volt a harmadik amerikai, aki a világűrben járt, és az első amerikai űrhajós, aki meg is kerülte a Földet.

"Kedves Glenn ezredes! Szeretnék gratulálni Önnek a Föld körüli sikeres utazásáért. Büszke vagyok azért, hogy egy olyan nemzet tagja lehetek, amely ilyen tudományos eredményeket képes elérni. Biztos vagyok benne, hogy hatalmas bátorságra és emberfeletti küzdelemre volt szükség, hogy teljesíthessen egy ilyen feladatot. Nagy megtiszteltetés, hogy tanúja lehettem egy történelmi eseménynek. Régi álmom, hogy asztronauta lehessek, ám mivel én csak egy egyszerű 15 éves lány vagyok, attól tartok ez lehetetlen. Szeretnék Önnek és az összes többi űrhajósnak sok sikert kívánni a jövőben is."

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár