Ölni lehetett a kínai agyaghadsereg fegyvereivel

A kínai agyagsereget 1974-ben fedezték fel Hsziantól (Xian) 35 kilométerre keletre, a Sárga- és a Vej folyó találkozásánál kutat ásó parasztok. Az első feltárást 1978 és 1984 között mindösszesen hat hónapig végezték, ekkor 1087 agyagszoborra leltek. A második feltárást 1985-ben kezdték meg, egy évig tartott, ám technikai okok miatt beszüntették. A mauzóleumot Kínában később védett nemzeti kulturális örökségnek minősítették és a Világörökség listájára is felkerült.

A jelenlegi becslések szerint a három nagy egységre tagolódó árok- és gödörrendszerben körülbelül 8000 katona, 130 harci szekér 520 lóval, illetve 150 lovas található – többségük még mindig a föld alatt van betemetve. A Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi), Kína első császárának sírját több mint 20 évszázadon át őrző harcosok magassága 1,8 méter körül van, lábszáruk tömör, a törzsük üreges. A fejeket és a karokat később illesztették a testekhez.

A katonák a színpompás lakkborítás, az egyedi arcok, a valódi fegyverek és vértek segítségével lettek élethűek. A fegyvereket nem sokkal az elkészültük után ellopták, a festésük pedig megkopott. Tudósok egy csoportja azonban úgy döntött, reprodukálja az i.e. 200-ban készült nyílhegyeket, s egy korabeli számszeríjjal teszteli azok hatékonyságát. Az eredmény némileg meglepő lett, a nyilak könnyedén áthatoltak a vérteken, bizonyítva a fegyverek halálos pontosságát. "A nyílhegyek kétezer évvel előzték meg korukat" - nyilatkozta Mike Loades történész.

A Channel 4 csatornán a minap sugárzott dokumentumfilmből az is kiderül, hogy a síremlék eredetileg sokkal nagyobb volt, mint azt a kutatók gondolták volna: valamivel több mint 35 négyzetkilométer. Összesen négy, nagyjából 1,5 kilométer hosszú és 5 méter mély árkot tartanak nyilván, de a negyedik árok üres, befejezetlen. A császár halálát (i.e. 210) követő háborúk és a palota megépítése óta eltelt kétezer év alatt végbement pusztulás ellenére az épület alapjai jó állapotban maradtak fenn. Eddig falakat, kapukat, kövezett utakat, cserépdarabokat és téglafal maradványokat találtak a helyszínen 2010 óta ásatásokat végző régészek.

Német kutatók azóta azt is bebizonyították, hogy számos szobor olykor igen élénk színt kapott: rózsaszínben, vörösben, kékben és zöldben pompáztak az életnagyságú alkotások. A szakemberek ugyanis pigment maradványokat találtak a feltárás során a szobrok körül a földben, a film által ismertetett kutatásuk során pedig arra keresték a választ, hogy azokat vajon szintetikus úton állították elő vagy természetes színeket használtak az ókori kínai művészek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai