2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

II. Rákóczi Ferenc orosz kapcsolatai

2013. szeptember 24. 10:06 MTI

II. Rákóczi Ferenc korának magyar-orosz kapcsolatait elemző tanulmánykötet jelent meg Oroszországban, hivatalos bemutatóját hétfőn tartották a Balassi Intézet Moszkvai Magyar Kulturális és Tudományos Központjában.

Seres Attila, a Levéltári Intézet moszkvai képviselője örömmel számolt be Az 1703-1711. évi Rákóczi-szabadságharc és I. Péter orosz cár külpolitikája című, külalakjában is tetszetős, tartalmában pedig rendkívül értékes kiadványról. A kötet a 2011. október végén Moszkvában rendezett tudományos konferencián elhangzott előadások alapján készült. A szimpóziumot a Szatmári békeszerződés 300. évfordulójára időzítették, és a moszkvai Rákóczi-napok keretében szervezték meg.

A tanulmánykötet a Közép-Európai Tanulmányok című oroszországi sorozatban jelent meg a Nyesztor-Isztorija orosz kiadó gondozásában. A Rákóczi-szabadságharc sok mozzanata, annak a francia, török és svéd kapcsolatrendszere ismert volt a történész kollégák előtt Magyarországon. Azt azonban nem vizsgálták mélyrehatóbban sem Magyarországon, sem Oroszországban, milyen kapcsolat volt Nagy Péter orosz cár és Rákóczi Ferenc politikája között a szabadságharc idején. A fejedelem és az orosz cár 1707-ben együttműködési megállapodást kötött, amelynek számos részletét a két évvel ezelőtti tanácskozáson tárták fel a kutatók - mondta Seres Attila.

Olga Havanova, a kötet felelős szerkesztője, az orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetének tudományos munkatársa Megszenvedni Rákóczit - adatok a magyar alattvalók és a központi hatóságok kapcsolattörténetéhez címmel tartott két évvel ezelőtt előadást, amely szintén olvasható a kiadványban. A szakember elmondta, hogy annak idején orosz kutatói körökben nagyon pozitív volt a téma fogadtatása. A konferencián a Szlavisztikai Intézet mellett az Orosz Történettudományi Intézet, és a Lomonoszov Állami Egyetem kutatói is részt vettek. A legújabb adatokkal igyekeztek ellátni a hallgatóságot. Egy-egy előadó ugyanazt a témát dolgozta fel más-más megközelítésben, így érdekes volt hallani például előbb a török-szakértőnek, majd a svéd történelem kutatójának véleményét.

Seres Attila szerint érdemes lenne a kötetet Magyarországon is kiadni, hiszen a magyar tudományosság számára érdekes lehet az orosz kutatók álláspontja.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár