Eltemetett bibliai halászfalut találtak Izraelben

„Azokban a napokban, amikor ismét igen nagy volt a sokaság és nem volt mit enniük, magához hívta tanítványait, és így szólt hozzájuk: "Szánakozom a sokaságon, mert már három napja vannak velem, és nincs mit enniük; ha pedig éhesen bocsátom őket haza, kidőlnek az úton, mert némelyikük messziről jött.” Tanítványai így feleltek: „Miből tudná valaki ezeket kenyérrel jóllakatni itt a pusztában?” Megkérdezte tőlük: „Hány kenyeretek van?” Ők ezt válaszolták: „Hét.”

Ekkor megparancsolta a sokaságnak, hogy telepedjék le a földre, azután vette a hét kenyeret, hálát adott, megtörte, és tanítványainak adta, hogy tegyék eléjük. Ők pedig a sokaság elé tették. Volt néhány kis haluk is, és miután áldást mondott, szólt, hogy ezeket is tegyék eléjük. Ettek és jóllaktak, azután összeszedték a maradék darabokat hét kosárral, pedig mintegy négyezren voltak. Ezek után elbocsátotta őket, és azonnal hajóba szállva tanítványaival együtt elment Dalmanuta vidékére”

Egyes vélekedések szerint a Galileai-tenger nyugati partján megtalált település a fenti, Márk evangéliumában leírt történetben említett Dalmanutával lehet azonos, ahova Jézus az után hajózott tanítványaival, hogy enni adott négyezer embernek. A Readingi Egyetem kutatója, Ken Dark és csapata a területen végzett terepmunka során fedezte fel az eltűnt település maradványait.

A bibliai kapcsolat több mint érdekes, a régészek ugyanis egyúttal azt is megerősítették, hogy a még 1986-ban felfedezett híres, kétezer éves ún. galileai-tengeri hajót (más néven Jézus hajója) is éppen ott, a most feltárt város partjainál találták meg. (a ginosari Yigal Alon Múzeumban kiállított, 8,27 méter hosszú, 2,3 méter széles hajóról nem sikerült bebizonyítani, hogy Jézus vagy tanítványai használták volna). A régészeti leletek tanúsága szerint Dalmanuta egykor prosperáló település lehetett. A felfedezésről a Palestine Exploration Quarterly magazin legújabb számában közölt tanulmány szerint a területen üvegből készült edényeket és amforákat találtak, a vashorgonyok, a már feltárt hajó és a part jó megközelíthetősége pedig mind a halászattal hozható összefüggésbe.

Az eltérő építészeti formákat és az agyagedények különböző stílusát látva a kutatók megállapították, hogy a zsidó és a politeista csoportok egy közösségben, egymás mellett éltek a településen. Szintén érdekes, hogy a falu déli határa csupán 150 méterre húzódik Magdalától, Mária Magdaléna városától. A modern Migdal városa és a tengerpart közti területen több száz, az i.e. második század és az i.sz. ötödik század között készült agyagedény maradványát találtak meg a szakemberek, de előkerültek korinthoszi oszlopfők és egy, a pogány rítusok során használt, mészkőből készült oltár is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"