2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A szerelem hajtotta előre a sarkkutatókat

2013. augusztus 26. 15:28

Feleségeik lelkesítették Nagy-Britannia két legismertebb sarkkutatóját, Ernest Shackletont és Robert Falcon Scottot - állítja egy történész.

Az Antarktisz beutazója, Sir Ernest Henry Shackleton 16 éves korában, 1890-ben lépett a kereskedelmi tengerészet szolgálatába, tagja lett Robert F. Scott 1901-1904-es déli-sarki expedíciójának, s 1902-1903 nyarán, három hónap alatt bejárta a Victoria-föld magashegységi partvonalát. Első önálló expedícióján, 1908-ban érkezett a Ross- tengerre, majd ott áttelelve harmadmagával, mandzsúriai pónik vontatta szánokon elindult a Déli-sark felé.

Mindez talán meg sem történhetett volna, ha Shackleton nem szeret bele majdani feleségébe – állítja Kari Herbert, aki szerint a brit sarkkutató csak azért vett részt élete első expedícióján, hogy imponáljon vele menyasszonyának. Herbert – aki nem mellesleg a szintén sarkkutatóként ismert Sir Wally Herbert lánya – Heart of the Hero (A hős szíve) című könyvéhez végzett kutatást, amely során számára egyértelművé vált, hogy a felfedezők feleségei „rendkívül fontos” szerepet játszottak az antarktiszi utak alkalmával.

„Shackleton például csak azért állt szolgálatba, hogy elnyerje menyasszonya kezét. Le akarta nyűgözni, s ez volt az egyetlen mód arra, hogy annyira elbűvölje, hogy végül feleségül menjen hozzá” – fogalmazott Herbert. „Ismerjük Scott kapitány és Shackleton történetét, de vajon tudunk-e bármit is társaikról? A válasz: nem” – így a kutató. Shackleton azonban többszörösen hátrányos helyzetből indult, mivel jövendőbelije idősebb volt nála, ráadásul Emily ügyvéd apja nem nézte jó szemmel, hogy lánya egy nála alacsonyabb rangú férfihoz megy feleségül. Ez adta az ötletet az expedícióhoz, s került közelségbe az, hogy elnyerje szíve választottjának kezét.

Shackletonhoz hasonlóan Scott sem indult volna vissza a Déli-sarkra, ha nincs a felesége, s nem támogatja őt ebbéli erőfeszítéseiben. „A melankólia teljesen hatalmába kerítette, amikor úgy érezte, nem fogja tudni elérni célját” – utalt Scott utolsó, tragédiával végződő expedíciójára Herbert. „Kathleen leveleket küldött neki, az egyikben például az állt, hogy el kell érnie a Déli-sarkot, ezt háromszor aláhúzta”. Scott végül teljesítette küldetését, de a második és egyben végzetesnek bizonyuló Terra Nova expedíciót után – mikor másodikként érte el a Déli-sarkot, egy hónappal lemaradva Roald Amundsen mögött – a visszaúton szerencsétlen módon életét vesztette a Ross-selfjégen.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár