Az amerikai ebek ellenálltak az európai hódításnak
2013. július 15. 16:54
Az európai gyarmatosítás során számos járványos megbetegedés került Amerikába, a konkvisztádorok pedig háborút és nélkülözést hoztak a megtizedelt őslakosok fejére. Azonban leghűségesebb társaik, a kutyák, amelyek ősei gazdáikkal együtt még a Bering-szoros felől érkeztek az Újvilágba, lényegesen jobban jártak, állítja egy új kutatás.
Korábban
Több száz amerikai kutyafajta genetikai elemzése folytán kiderült, hogy a házi kedvencek gyökerei – a több évszázados európai behatás ellenére – Ázsiába vezetnek. DNS-ük alapján kevesebb mint 30 százalékuk büszkélkedhet európai eredettel, ami egyértelműen arra utal, hogy a Kolumbusz előtti népek őseivel érkezett a kutya Amerikába. A tanulmány azt is megállapította, hogy az egyik legkisebb kutyafajta, az inkák és aztékok idejében őrzőkutyaként alkalmazott csivava a kutyák egyik legősibb törzséből származik.
A kutyákat először Ázsiában háziasították mintegy 30 ezer évvel ezelőtt, a fosszilis bizonyítékok alapján 10 ezer éve már bizonyára élhettek domesztikált kutyák az amerikai kontinensen is. Miután a 16. században megjelentek az Újvilágban az öreg kontinens cseppet sem barátságos felfedezői, néhány évtized leforgása alatt kis híján kiirtották az őshonos indiánokat. A hódítók pedig magukkal hozták a kutyáikat is, amelyek azonban nem futottak be akkora „genetikai karriert”, mint gazdáik.
A csivava őse, a techichi egy 9. századi mexikói ábrázoláson
A népesség nagy részét kiirtották, kultúrák lettek pillanatok alatt a semmivé, ezáltal nem maradt senki, aki gondoskodjon a kutyákról. Eddig a legtöbb kutató úgy vélte, hogy az amerikai kontinensen fellelhető kutyák zöme európai eredetű. A szakemberek, hogy nyomon tudják követni az amerikai kutyák gyökereit, 347 fajtatiszta kutyát vizsgáltak meg – köztük volt az alaszkai malamut, a csivava és a perui meztelen kutya is –, majd összehasonlították őket az európai társaikkal.
Az eredmények szerint a kutyák alig 30 százaléka rendelkezett európai gyökerekkel, míg az emberi populáció esetében ez az arány lényegesen nagyobb. Érdekes adat továbbá, hogy a Grönlandon élő kutyák sem tobzódnak az európai DNS-ekben, zömük szintén ázsiai génekkel büszkélkedhet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill tegnap
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők tegnap
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot tegnap
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője tegnap
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác tegnap
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját tegnap
- Fontos szerepe volt La Fayette márkinak az Egyesült Államok függetlenségi háborújában tegnap
- Névadó szentjével azonosította magát a megbomlott elméjű Kolumbusz Kristóf tegnap