2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Együtt fejlődött a kutya és az ember

2013. május 16. 16:42 MTI, Múlt-kor

Több mint az ember legjobb barátja: a legújabb kutatások szerint a kutya az ember evolúciós társa volt, s a két faj közötti kapcsolat befolyással volt genetikai fejlődésükre.

A Nature Communications május 14-i számában publikált tanulmány szerint a kutya (Canis familiaris) a szürke farkas (Canis lupus) 32 ezer évvel ezelőtti háziasítása nyomán jött létre, agya és emésztőszervei pedig hasonlóan fejlődött, mint az emberé. A kutatók meglátása szerint a közös környezet is hatást gyakorolt mindkét faj evolúciójára azóta, hogy az ember több tízezer évvel ezelőtt megszelídítette a farkast, és barátjává fogadta.

A kutya domesztikációjával kapcsolatos tudományos diskurzusokat heves viták kísérik. A németországi Oberkassel környékén feltártak egy hozzávetőleg 33 ezer éves kutya állkapcsot, amely a legkorábbi ismert háziasított állat maradványa lehet, illetve Szibériában egy koponyát. A két lelet azt a feltételezést támasztja alá, hogy a domesztikáció egyszerre több helyen ment végbe, de Kínában például csak 16 ezerrel évvel ezelőtt jelent meg az új faj.

Guo-dong Wang, a Kínai Tudományos Akadémia genetikusa kollégáival négy szürke farkas, három kínai kutya, egy németjuhász, egy belga juhászkutya és egy tibeti masztiff DNS-eit vetették össze. Az összehasonlító genetikai elemzés eredménye szerint a kutya 32 ezer évvel ezelőtt vált el a szürke farkastól. „Ezek a kínai kutyák lehetnek a hiányzó láncszemek a kutya háziasításának folyamatában” – írják dolgozatukban Wangék.

A kutatócsapat később összehasonlította az emberi és a kutyák megfelelő génjeit. Mint kiderült, az emésztésért és az anyagcseréért felelős gének hasonló módon fejlődtek az évezredek során mindkét faj esetében, például a koleszterin szállításáért fejlődő géneket illetően. Ugyancsak megegyező evolúciós átalakulást fedtek fel a két faj agyának működési folyamataiban, például azoknál a géneknél, amelyek hatással vannak a szerotoninra, az agy egyik "sokfunkciós", különböző élettani és viselkedési folyamatot szabályozó ingerületátvivő anyagára.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár