Putyin megmutatja, hogyan kell tanítani Sztálint

A Vedomosztyi tekintélyes orosz napilap egy olyan kormányzati dokumentumot közölt a héten, amelyben az orosz tisztviselők irányelveket tesznek közzé a történelemtankönyveket illetően. A cél ezzel gyakorlatilag az, hogy "áramvonalasítsák" az orosz közoktatásban meglevő, megszámlálhatatlanul sok történelmi narratívát. A Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz köthető intézkedés értelmében az Orosz Tudományos Akadémiának és a Történelmi Társaságnak ajánlásokat kell megfogalmaznia november 1-jéig, hogy mely könyvek maradhatnak a piacon.

A történelem mindig is politikai ügy volt Oroszország történetében. A nyolcvanas években például a Szovjetunió legitimitását legalább annyira megkérdőjelezték a Sztálin rémtetteiről kiszivárgó hírek, mint az energiaárak alakulása. Most, az ortodox keresztény értékeken és a nemzeti büszkeségen nyugvó új orosz ideológia megalkotásán dolgozó Putyin is felismerte, hogy szüksége van egy saját hivatalos történelemszemléletre.

Ezek az új irányelvek természetesen Putyin történelemszemléletéhez állnak közel. Például meglehetősen sötét képet festenek Borisz Jelcin elnöki terminusáról, illetve a Szovjetunió széthullása utáni állapotokról. A hangvétel nagyot változik 2000-től, mikor Putyin került az elnöki bársonyszékbe: nem esik szó a második csecsen háborúról, a 2008-2009-es gazdasági válságot pedig a „társadalmi-gazdasági fejlődés taktikai korrekciójának” nevezi – igaz, könnyen lehet, hogy a javaslatok hatására a történelemkönyvek csak 2000-ig fogják tárgyalni Oroszország történetét.

A történelmi "sorvezető" kiegyensúlyozottságra törekszik a szovjet diktátor, Sztálin megítélésével kapcsolatban. A Generalisszimusz olyan reformer lesz, aki végrehajtja a Szovjetunió példátlan iparosítását, lefekteti az ország tudományos eredményeinek alapját és megnyeri a második világháborút, ugyanakkor tömeggyilkosságokat rendel el a potenciális „ötödik hadosztály” likvidálásával és kényszermunkaerőt használ gazdasági sikereinek eléréséhez.

A harmincas években Sztálin is arra törekedett, hogy a saját szája íze szerint interpretálja az ezeréves orosz/szovjet történelmet. Személyesen szerkesztette a történelemkönyveket, s megfedte az ideológiai hibákat vétő akadémiai gondolkodókat. Ennek „csúcspontja” 1938 volt, és a Szovjetunió Kommunista Pártjának története című mű megszületése, amelyhez Sztálin maga írta meg a marxista filozófia című fejezetet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról