Havvász: hatalmas kincs vár felfedezésre a Nagy Piramisban

A híres egyiptológus életében nagy fordulat állt be a közelmúltban, hiszen néhány hónappal ezelőtt jogi vizsgálatot indítottak ellene, és kitiltották az országból a Hoszni Mubarak kormányában betöltött szerepe miatt, mely időszak alatt a régészetet felügyelte. Az ellene felhozott vádpontok szerint felelős vezetőként lehetővé tette az ókori egyiptomi kincsek illegális kivitelét az országból, pazarolta a közpénzeket, s visszaélt magas pozíciójával.

Az egyiptomi Indiana Jonesnak is nevezett régész közel tíz éven át volt a Régiségek Legfelsőbb Tanácsának vezetője, s ő lett az első régiségügyi miniszter az országban a Mubarak-rezsim uralmának vége felé. Ám a forradalom 2011 februárjában a kormánnyal együtt őt is elsöpörte, s néhány héten belül leváltották. „Azóta minden vádat ejtettek ellenem, a tárgyalások lezárultak” – nyilatkozta a LiveSciencenek a torontói Royal Ontario Museumban múlt héten tartott előadását követően.

A kanadai múzeum hatalmas csarnoka zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, akik valósággal itták a volt egyiptomi főrégész szavait. Havvász kiemelte, Toronto csupán a kezdet, júniusban világkörüli „turnét” indít, a következő állomás Montreal lesz. „Az egész világot beutazom. Elmegyek Brazíliába és Argentínába, a hónap végén Új-Zélandra és Ausztráliába, s mindenütt arra biztatom az embereket, hogy jöjjenek Egyiptomba, mert azt hiszem, én vagyok az egyetlen, aki vissza tudná csábítani a turistákat az országba” – húzta alá.

Egoistának tűnő megjegyzése mögött mélyen meghúzódó igazságtartalom van, és el is kél a segítség: a forradalmat követően a turizmus szintje soha nem látott mélységekbe zuhant, a múzeumi jegyeladások száma csökkent, az egyiptomi régészet helyzete kétségbeejtővé vált. „Semmi pénzünk sincsen nemhogy új kincsek feltárására, de még az állagmegóvásra sem” – fejezte ki aggodalmát a szakértő, aki korábban zseniális húzásaival és szakértelmével tetemes bevételhez juttatta az észak-afrikai államot.

Az előadásában elmondta, igen izgatott az elmúlt két évtizedben a Kheopsz piramisnál folyó robotmunkát illetően. Egy, a Királynő Kamrájának nevezett helyiségben – habár semmi sem utal arra, hogy valaha a fáraó feleség is járt volna itt – két aknát találtak, amelyekről nem tudják, hova vezetnek. A robotok segítségével az aknán rézfogantyúkat találtak a kutatók. Amikor az egyik robot átfúrt a bejáraton, egy újabb kis kamra tárult a szakértők szeme elé, amely egy másik zárt ajtót rejtett. Talán ez mutathat utat a fáraó végső nyughelyére, amelyet eddig még nem találtunk meg, fejezte ki reményét Havvász, utalva arra, hogy meggyőződése szerint az eddig megtalált három kamra csupán a sírrablók megtévesztésére szolgált. „Egyiptom 123 piramisa közül egyikben sincsen ilyen típusú rézfogantyú, építői bizonyára rejtegettek valamit” – tette hozzá.

A régész lelkesedésének adott hangot az elmúlt két évtizedben a Királyok Völgyében megtalált sírokkal kapcsolatban. Ám „II. Thotmesz sírját nem találtuk még meg, ahogyan VIII. Ramszesz nyughelyét sem, s a 18. dinasztia (i. e. 1550-1292) királynői sírjainak sem tudjuk a helyét” – említette meg a hiányosságokat, hozzátéve, hogy szerinte radar segítségével nem lehet pontosan és hatékonyan lokalizálni ezeket a helyszíneket.

Havvász úgy véli, ha egyszer megtalálják ezeket a fáraókat, bizonyára a királyok agyai is elő fognak kerülni. A régész és Sahar Saleem, a Kairói Egyetem munkatársa CT-vel vizsgált át 12 fáraómúmiát az i. e. 1493-1156 közötti időszakból. Eredményeik alapján Havvász nem hiszi, hogy az egyiptomiak eltávolították volna királyaik agyát. „Ez a feltételezés Hérodotosztól származik, és valószínűleg helytelen” – mondta. A kutató rámutatott, Tutanhamon agya például kiszáradt, de még mindig a helyén van.

A Smithsonian magazin egyik szerzője azon elmélkedett, vajon vissza fog-e térni Havvász régiségügyi miniszterként, s ezt miként fogja véghezvinni. A mostani interjúban a régész lehűtötte a kedélyeket: „nem lenne jó újra miniszternek lenni. Öltönyt és nyakkendőt csak akkor akarok viselni, ha éppen előadást tartok, egyébként farmerben vagyok” – mondta, majd hozzáfűzte, nem értett egyet azzal a döntéssel, hogy a régészeti ügyleteket miniszteri szintre helyezték. „Gyűlöltem ezeket a kabinetüléseket, kilenc órán át hallgathattam a semmit.”

A jövőt érintő kérdésekre azt válaszolta, hogy vár még egy-két évet, amíg Egyiptomban javul a helyzet, majd folytatni szeretné a folyamatban lévő 24 múzeum építését, a fiatal régészek támogatását és a külföldre vitt egyiptomi kincsek hazahozatalát. „Remélem, egy nap képes leszek minderre” – tette hozzá.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?