10 tény a görög-perzsa háborúról

1. Az i.e. 492-től 449-ig tartó görög-perzsa háborúban az Athén és Spárta vezette görög városállamok célja a Perzsa Birodalom terjeszkedésének megakadályozása, függetlenségük megőrzése volt.

2. A görög–perzsa háborúkról szóló legfontosabb mű szerzőjét, Hérodotoszt Ciceró a történetírás atyjának nevezte.

3. Amikor Dareiosz perzsa uralkodó i.e 491-ben követeket menesztett a görög poliszokba, hogy hűségük jeleként vizet és földet követeljen tőlük, Athénban egy szakadékba, Spártában egy kútba dobták a küldöttet.

4. A marathóni futás története valószínűleg egy legenda. Hérodotosz nem említ ilyen esetet.

5. A spártaiak késve érkeztek a marathóni csatába, mivel törvényeik szerint meg kellett várniuk a holdtöltét, és csak azután vonulhattak hadba.

6. Hérodotosz a thermopülai csata kapcsán 3 milliós perzsa sereget említ, de létszámuk valószínűleg nem lehetett több 200 ezernél. Így is nagy túlerőben voltak azonban a 300 spártaival és néhány ezer szövetségesével szemben.

7. A világ egyik legismertebb sírfeliratát a thermopülai csatában elesett hősök emlékére írta egy Simonidész nevű költő.

8. Aiszkhülosz, a híres drámaíró a marathóni és a szalamiszi csatában is harcolt.

9. A perzsák ellen i.e. 478-ban alakult déloszi szövetség egyenlő felek társulásából néhány év alatt Athén birodalmává alakult, a kisebb poliszok pedig csatlósokká váltak.

10. I.e. 448-ban kötötték meg a háborút végleg lezáró békét, amelyben a perzsák lemondtak az égei-tengeri jelenlétről és elfogadták, hogy szárazföldön is távol tartják magukat a görög poliszoktól.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Lumbini buddhista szobrai
• Féllábbal is a színpad sztárja maradt
• Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa
• Biedermeier mindennapok címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 
• Munkácsy Mihály Golgotája a Szépművészeti Múzeumban lesz látható 
• Rodin utánzójának tartották, de egyedi líraiság jellemezte Camille Claudel szobrait 
• Új állandó kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban 
• A magyar népi kultúra kincseivel várja az érdeklődőket a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása
• Picasso egyik alkotása lehet a hatvan éve egy pincében megtalált festmény