2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

44 500 nevet tartalmazott Sztálin halállistája

2013. április 9. 08:38

44 500 személy kivégzését rendelte el Sztálin személyesen a Memorial jogvédő szervezet által felkutatott és a múlt hónapban nyilvánosságra hozott levéltári dokumentumok szerint.

Egy 44 500 személy nevét tartalmazó listát állított össze és közölt a Memorial orosz jogvédő szervezet még a múlt hónapban; a listán azok szerepeltek, akiknek kivégzését Joszif Sztálin szovjet főtitkár személyesen hagyta jóvá. A levéltári anyagok publikálását beárnyékolta a szervezet hatósági üldözése, miután Oroszországban az utóbbi időkben megszaporodtak a nem kormányzati szervezetek elleni támadások.

A nagy terror csúcspontján, 1937 és 1938 között 720 ezer embert likvidáltak Sztálin parancsára a Szovjetunióban. A jezsovscsina 1934-ben vette kezdetét, miután Leningrádban egy merénylő lelőtte Szergej Kirovot, a város párttitkárát és első számú vezetőjét. Tömeges letartóztatások és deportálások kezdődtek a birodalomban, 1935-ben Sztálin javaslatára a halálbüntetést kiterjesztették a 12 és 16 év közötti gyermekekre is, míg a legfőbb pártvezetők, Lenin egykori munkatársainak perei több hullámban 1936 nyarától kezdve zajlottak.

Sztálin összesen 357 listán kanyarította alá monogramját, s több mint 44 ezer személy kivégzését hagyta jóvá („za”) személyesen. A lista – amely a 2002-es, a Memorial és az Elnöki Könyvtár által összeállított dokumentumok javított, kibővített változata – négyezer dokumentumból áll, ezeket az Orosz Állami Társadalom- és Politikatörténeti Levéltár (RGASPI) őrzi. A legtöbbjük a 1937. február 27. és 1938. szeptember 29. közötti időszak alatt keletkezett.

A listán egykori Fehér Gárda tagok, illetve a bolsevikok egyéb riválisai szerepelnek, de találunk prominens személyeket a kultúra területéről, katonai vezetőket, illetve egyszerű munkásokat is. A listákat először Sztálin szignálta, őt követte Vjacseszlav Molotov, Lazar Kaganovics, Kliment Vorosilov és Andrej Zsdanov, illetve többször felbukkan Anasztasz Mikojan, valamint az 1939-ben főbe lőtt Sztanyiszlav Koszior neve is.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár