Természetes halállal halt meg Sztálin
2013. március 14. 13:34
Immáron hivatalos, hogy természetes halállal halt meg Sztálin, ezzel az is bebizonyosodott, hogy biztosan nem gyilkolták meg – derült ki az egykori szovjet pártfőtitkár boncolási jegyzőkönyvének nyilvánosságra hozatala után.
Korábban
A boncolási jegyzőkönyvet eddig az orosz állami politikatörténeti levéltár őrizte, a legnagyobb titokban. Első alkalommal férhetett hozzá nyugati történész, Matthias Uhl, a Német Történeti Intézet munkatársa személyében, aki a dokumentum megismerése után kijelentette, hogy a „Gazda” halálával kapcsolatos összeesküvés-elméletek nem igazak, mivel Sztálin természetes körülmények között hunyt el: halálát az agyvérzést követően fulladás okozta.
„Természetes halállal halt meg moszkvai dácsájában” – közölte Uhl. Az „egyes számú beteg” – ahogy Sztálint nevezték – 1953. március 1-jén, este fél hétkor kapott agyvérzést; a stroke a boncolásban közöltek szerint az agy bal féltekéjét érintette, és gyomorvérzés párosult hozzá. A szovjet pártfőtitkár egy átmulatott éjszaka után már nem kelt fel; munkatársai azonban nem merték felébreszteni a pizsamájában a szőnyegen fekvő, horkoló Generalisszimuszt.
A jobb oldalára teljesen megbénult Sztálinnak hideg borogatást, hashajtó hatású magnézium-szulfátos beöntést adtak, a füle mögé piócát raktak, ám mindez mit sem használt. A diktátor állapota a következő három és fél napban semmit sem javult, bár többen megemlítik, hogy legalább egy ízben magához tért. Ugyan a Generalisszimusz nem válaszolt, láthatóan igen rosszul érezhette magát; az orvosi jelentések szerint március 4-én megállíthatatlan csuklás kezdte rázni, és többször is vért hányt. Sztálin hatvan évvel ezelőtt, 1953. március 5-én, este 9 óra 50 perckor halt meg.
Sokáig éltek a gyanúperrel, hogy a véreskezű diktátort valójában meggyilkolták. Sztálin lányának, Szvetlanának például az tűnt fel, Lavrentyij Berija milyen diadalittasan szaladt ki a halottas szobából és sietett el Kuncevóból, a többszörös külügyminiszter, Vjacseszlav Molotov pedig évtizedekkel később úgy nyilatkozott, hogy az 1953. május 1-jei felvonulás alatt a Lenin-mauzóleum mellvédjén a főbelügyér félreérthetetlen célzást tett saját szerepére, odasúgva neki: „eltakarítottam őt az útból”.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat tegnap
