Amikor a flamenco a spanyol kultúra része lett

Szeljak György, a kiállítás társkurátora elmondta: a három nagytermes tárlat EU-s program keretében érkezett Budapestre a madridi Cigány Kultúra Intézetéből, és június 9-ig tekinthető meg. A különböző méretű, mintegy kétszáz fotó segítségével bemutatják, hogy a cigányok a 15. században hogyan érkeztek a Pireneusokon keresztül Spanyolországba, és dokumentumok, metszetek képek ábrázolják, miként alakult ki romantikus kép a spanyolok szemében e népcsoportról a 19. század végén, a 20. század elején.

A romák aranykora Spanyolország vidéki részein az 1920-as évektől kezdődött, ők vették át a lótenyésztést, az állatkereskedelmet, amikor a lakosság megindult a városok felé. Az 1950-es évektől a cigányok szintén a városokba vándoroltak, kialakultak az elgettósodó cigánytelepek. Erről a világról készítette híressé vált képeit Jacques Léonard francia fotográfus, és ezek is láthatók a tárlaton. A kiállítás anyagából kiderül, hogy a roma művészet miként hatott a spanyolra, hogyan lett a flamenco, amely Andalúziából indult és a cigány közösség tánca volt, a spanyol kulturális örökség szerves része - emelte ki a társkurátor.

A spanyolországi cigányok életét feldolgozó filmekből is láthatók részletek, olyan sztereotípiák, mint például a cigány nő mint a végzet asszonya vagy a heves vérmérsékletű emberek. Szeljak György kiemelte: az 1960-as évektől ez az ábrázolási mód realistábbá vált. A harmadik teremben nyomon követheti a látogató, hogyan változik meg a család fogalma: a fiatalok az oktatással nyitottabbá váltak, jövőképük van, és megjelenik a modern, emancipált roma nő képe is.

A kiállítás ideje alatt húszperces film látható arról, milyen módon befolyásolták a cigányok a spanyolországi művészetet. Szó van a tárlaton a romák vallásosságáról is, eszerint egyre erősebb köreikben a protestantizmus. A vitrinekben újságok, könyvek sorakoznak az önszerveződő roma mozgalmakról, de látható kiadvány a roma torreádordinasztiáról is. Flamenco táncosok két pár cipőjét, a cigány szimfonikus zenekar első híres karmesterének pálcáját is megtekinthetik az érdeklődők.

A spanyol kiállításhoz kapcsolódik a magyar kamaratárlat Képek, cigányok, cigányképek címmel, amely a 19. század végétől napjainkig követi nyomon a többségi társadalom cigányábrázolásait, a néprajzi, szociológiai, antropológiai megközelítésmódot és a riportfotó sajátosságait, valamint bemutatja a cigányok ezzel jórészt ellentétes önképét.

A kiállítást péntek délután Enrique Pastor de Gana, a Spanyol Királyság budapesti nagykövete, valamint Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára nyitja meg. A hivatalos ceremónia után este fél hétkor Roma Night címmel Lippai Andrea flamenco show-t mutat be, a Rajkó zenekar spanyol roma zeneszerzők darabjait játssza, Jónás Judit pedig Federico García Lorca-verseket mond.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
• Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
• Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
• Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
• A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
• Így működött a kádári megtorló gépezet