Mesés sírja volt a kaukázusi harcosnak

2013. február 22. 09:35

A Kaukázus egyik vonulatában megbújva került elő az a több mint kétezer éves nekropolisz, amely egy férfi harcos csontjait tartalmazta. A férfit sodronyingben, arany ékszerekkel, s számos fegyverrel – köztük egy, a lábai közé helyezett 91 centiméter hosszú vaskarddal – temették el.

Korábban

A sírmelléklet bővelkedett a kincsekben: a 2200 éve elhunyt harcos sírjában több mint egy tucat, aranyból készült temetkezési tárgyat találtak, de a nekropolisz tetején két bronzsisak is előkerült; a csigás juh szarvakkal díszített lelet darabokban volt, a másikon pedig redők, cikk-cakkok és egyéb furcsa minták voltak.

Ugyan a sírrablók korábban bizonyíthatóan már jártak a sírban, a harcos temetkezési helye jórészt érintetlen maradt – olvasható az Ancient Civilizations from Scythia to Siberia című folyóirat legújabb számában. A Mezmay melletti nekropoliszt 2004-ben „fedezték fel” a sírrablók, s 2005-ben kezdődtek meg a leletmentő ásatások.

A harcos mellett három ló, egy szarvasmarha és egy vaddisznó koponyája volt eltemetve. „Ezek az állatok nagy értéket képviseltek az ókori barbár törzsek szemében. Azt mutatta, hogy az elhunyt fontos személy volt” – közölte Valentina Mordvinceva, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia régészeti intézetének munkatársa, hozzátéve, hogy az agyagedények és az állatcsontok meglétéből ítélve valószínűleg halotti tort tartottak a harcos emlékére. Az írásos források nélkül nagyon nehéz megmondani, hogy ki lehetett a kétezer éve élt harcos; a legvalószínűbb, hogy a férfi törzsfőnök volt – vélekedett Mordvinceva.

A leleteken elvégzett kutatások alapján a szakemberek úgy vélik, hogy a sír 2200 éves lehet, a nekropolisz pedig valamikor az időszámításunk előtti 3. századtól egészen az időszámításunk szerinti 2. századig volt használatban. A régészek nem mertek találgatásokba bocsátkozni, hogy melyik régészeti kultúrához tartozik a sír. Mordvinceva szerint ehhez „túl nagy a terület, s nem eléggé feltárt”, különösen az a rész, ahol a nekropoliszt is megtalálták.

Egyelőre annyit tudni, hogy a Kaukázusban élt közösséget a görög kultúra hatotta át, igaz, tagjai megtartották saját életmódjukat. „Az anyagi kultúra azt mutatja, hogy ez egy nagyon büszke nép volt, és még évszázadokon át ragaszkodtak életmódjukhoz” – összegezte Mordvinceva.