2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Királyságok a mai Európában

2013. április 16. 17:56

A 20. század hajnalán még csupán három olyan ország volt Európában, ahol nem királyság, hanem a köztársaság intézményei felügyelték a jogrendet. Mára az öreg kontinensnek mindössze 12 monarchiája maradt: ezek közül tíz államban öröklési rend szerint követik egymást az államfők, míg a Vatikánban a pápai konklávé választja Szent Péter következő utódját, az Andorrai Hercegségben pedig gyakorlatilag kettős királyság intézménye áll fenn, Franciaország megválasztott elnöke, illetve a kinevezett urgeli püspök tölti be ezen funkciókat.

Belgium

Belgium 1831. július 21-től királyság hivatalosan, miután kivívta függetlenségét az Egyesült Németalföldi Királyságtól. A holland Oróniai-ház trónfosztását követő, az államformáról történő szavazásnál a Belga Nemzeti Kongresszus 174 tagja szavazott igennel az alkotmányos monarchiára, míg 13-an a köztársaságot részesítették előnyben. Eleinte Lajos Fülöp francia király fiát, Lajost akarták meghívni a trónra, azonban a nemzeti szempont győzött, így a német Szász–Coburg–Gothai-házból származó Lipót lett a befutó, aki 1829-ben elutasította a függetlenné váló Görögország királyi címét.

A királyi család a belgák július 21-i nemzeti ünnepén

Az alkotmány által megkötött belga király Belgium egységét és függetlenségét testesíti meg. Beiktatása a katolikus egyház áldásával egy egyszerű polgári eskütételi ünnepségen zajlik. Belgiumot a legnépszerűbb monarchiaként szokták emlegetni, mivel az uralkodó hivatalosan a belgák királya, s nem csupán Belgiumé. 1950. március 12-én ugyanis egy népszavazás során a polgárok 57,68 százaléka tette le voksát amellett, hogy a második világháborúban betöltött vitatott szerepe miatt árulással is megvádolt III. Lipót visszatérhessen a trónra. A zavargások miatt az uralkodó végül azonban úgy döntött, lemond fia, I. Baudouin javára a királyi címről.

A belga királyi család rezidenciája Brüsszelben

A történészek szerint a nemzetet jelképező belga király csupán egy sakkfigura a belga politikai színtéren, ám személye sok tekintetben meghatározó. Jelenleg, 1993 augusztusa óta II. Albert ül az ország trónján, az öröklési rend szerint – nemtől függetlenül – a legidősebb gyermek örökli a trónt, jelen esetben Brabant grófja, Fülöp herceg.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár