A cseh külügyminiszter elítélte a Benes-dekrétumokat

Schwarzenberg szerint a kollektív bűnösség elvének érvényesítése hiba volt. A politikus azt is kijelentette, hogy a Benes-dekrétumok, amelyek a szudétanémetek sorsát meghatározták, a Cseh Köztársaságban már két évtizede nincsenek érvényben, miután az alapvető emberi jogok listája a cseh alkotmány része lett.

"Mindig azt mondtam, és emellett most is kitartok, hogy azt, amit 1945-ben tettünk, ma az emberi jogok durva megsértéseként ítélnék el. Az akkori kormány - beleértve Edvard Benes államfőt - is valószínűleg Hágában találná magát" - mondta a cseh diplomácia vezetője, aki Milos Zeman volt szociáldemokrata kormányfővel együtt került az elnökválasztás második fordulójába. A politikus nyilván a hágai Nemzetközi Törvényszékre célzott, amely az utóbbi időben leginkább a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnökkel foglalkozik.

"Elődeinknek azt rovom fel, hogy a kollektív bűnösség elvét alkalmazták, nem néztek vissza, hogy lojális volt-e valaki a (csehszlovák) köztársasághoz vagy vétett ellene" - jegyezte meg Schwarzenberg, és hibásnak minősítette a korabeli cseh társadalom hozzáállását a csehszlovákiai szudétanémetek kérdéséhez.

A politikus úgy vélte, hogy a második világháború után a cseh társadalom meg volt fertőzve "a nácizmus bacilusával", amikor vétlen polgártársait is kiűzte. "Nagyon sok olyan volt köztük, aki nem árulta el a köztársaságot" - szögezte le Schwarzenberg, akinek arisztokrata családja 1948-ban a kommunista fordulatkor a szomszédos Ausztriába menekült. Maga Schwarzenberg 1989-es rendszerváltás után tért vissza hazájába, majd Václav Havel egyik legközelebbi munkatársa lett.

A külügyminiszter emlékeztetett: kitelepítették például azokat a német nemzetiségű csehszlovák katonákat is, akiket az 1938-as mozgósítás idején soroztak be a hadseregbe vagy épp a Most városában élő német bányászokat is, holott ők szociáldemokraták és kommunisták voltak. A szudétanémet papokból is többen kerültek koncentrációs táborokba, mint a németországi vagy az ausztriai papokból.

Schwarzenberg azt mondta, a Benes-dekrétumokat ma már nem lehet hatályon kívül helyezni, mert az már húsz éve megtörtént, amikor az általános emberi jogok listája a cseh alkotmány részévé vált. Milos Zeman ezzel az állítással nem értett egyet. Szerinte a cseh alkotmánybíróság világosan megállapította, hogy a csehszlovák Nemzetgyűlés 1946-os határozatai, amelyek a Benes-dekrétumokból indultak ki, továbbra is a cseh jogrend részét képezik.

Az Edvard Benes csehszlovák elnök által hozott rendeletek közül több lehetővé tette, hogy az akkori Csehszlovákia területén élő németeket és magyarokat kollektíven bűnösnek mondják ki, megfosszák őket állampolgárságuktól, kitelepítsék, földjeiket pedig elkobozzák. Mintegy hárommillió németet kitelepítettek Csehszlovákiából, míg a magyarok tervezett kitelepítését a potsdami négyhatalmi konferencia nem hagyta jóvá.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2020

• Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
• Hét halálos divattrend
• Galgamácsa királyi vadászkastélya
• Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
• Aki elhozta Párizst Budapestre
• A Mona Lisa titokzatos elrablása 
• Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
• A darázsderék tündöklése és bukása
• Rubens fejedelmi falvédői