Mégis a Tower alatt lenne Boleyn Anna?

Amikor VIII. Henrik érvénytelenítette első feleségével, Aragóniai Katalinnal kötött házasságát, szakított a katolikus egyházzal, hogy feleségül vehesse első feleségének udvarhölgyét, Annát; a frigyre 1533. január 25-én került sor. Boleyn Anna egy lánnyal, a későbbi I. Erzsébettel örvendeztette meg Henriket, házasságukból azonban a király nagy bánatára nem született fiú. A király „gondoskodott” a megfelelő cseréről, ugyanis Henrik harmadik felesége, Jane Seymour (Seymour Johanna) végre fiút szült az örökösödési kérdést állandóan napirenden tartó király legnagyobb megelégedésére.

1536 áprilisában-májusában vette kezdetét a Boleyn Anna elleni rágalomhadjárat, május 2-án az asszonyt elfogták és a Towerbe zárták, május idusán pedig bűnösnek ítélték az ellene felhozott vádakban. Habár a házasságtörésért és a vérfertőzésért élve elégetés járt volna, VIII. Henrik lefejezésre „enyhítette” az ítéletet. Május 17-én Anna bátyját, Györgyöt és a házasságtörésbe belekevert két udvari apródot kivégezték, majd két nappal később az asszonyon volt a sor: Boleyn Anna nem érzett se félelmet, se bűnbánatot, bátran állt a hóhér elé, aznap reggel ki is végezték.

A Tower

Anna ezeket mondta az utolsó szó jogán: „Jó keresztény emberek. Azért jöttem, hogy a törvény szerint meghaljak, ezért ez ellen semmit sem mondhatok. Senkit sem vádolok, senkiről sem mondok semmit, de imádkozom Istenhez azért, hogy mentse meg a királyt, s hogy sokáig uralkodjon felettetek (…)” S mielőtt a hóhér bárdja lesújtott volna, a következő mondatok hagyták el ajkait: „Jézus Krisztusnak ajánlom a lelkemet. Jézus Urunk kapja meg lelkemet”.

Boleyn Anna kivégzését a legnagyobb szakszerűség közepette rendezték meg, a temetésről és a holttest koporsóba helyezéséről azonban már nem gondoskodtak – végül a közeli Szent Péter királyi kápolnában, a magas oltár alatt, bátyjával együtt temették el. Anna teste egy ideig az emelvényen hevert; egy, valószínűleg a Towerben dolgozó férfi egy üres nyíltartó ládát talált csak, ebbe rakták bele testét és a fejét.

Anna földi maradványainak kálváriája azonban ezzel még korántsem ért véget. Mikor a 19. század közepén az egész Towert felújították, az átépítések során az épületek szerkezetében – köztük a kápolnáéban – súlyos károk keletkeztek. Viktória királynő az itt található földi maradványok exhumálását és újratemetését rendelte el, azonban csak harminc személyt sikerült azonosítani; köztük volt Boleyn Anna, Jane Grey és Katherine Howard, VIII. Henrik negyedik felesége, akit szintén házasságtörés vádjával végeztek ki.

Boleyn Anna a Towerben

Az első, Boleyn Anna azonosítását kimondó vizsgálatot Frederick J. Mouat orvosprofesszor végezte, s a következő megállapításokat tette: a testet George Boylan, azaz Anna testvére, György teteme mellett találták meg; a földi maradványokat egy szilfából készült ládikóban tárolták; lefejezve találták meg, a fej pedig a test mellett volt; a lefejezett emberek fejeit a London Bridge-re tűzték ki, Anna azonban azon kevesek egyike volt, akinek a fejét a testével együtt temették el; végül pedig: ott találták meg, ahol a szemtanúk is mondták.

Az egyik szakértő szerint a csontokat szándékosan olyan helyre tették, amely teljességgel megközelíthetetlen, a jelzéseket pedig sokkal távolabb helyezték, annak érdekében, hogy elejét vegyék a sírrablók támadásainak – köztük azokét, akik a 19. században a Towerben teljesítettek szolgálatot. A Towerben tartott idegenvezetések ma is a legnagyobb magabiztossággal mutatják meg azokat a helyeket, ahol a három királynét eltemették, a látogatók mégse lehetnek maradéktalanul elégedettek: egy korabeli városi legenda szerint Anna holttestét az éj leple alatt a Boleyn-család sírhelyébe, a Salle Church-be helyezték át, amelyet két, a század közepén megjelent, népszerű könyv is alátámasztott – igaz, ennek elég kicsi a valószínűsége.

Annál is inkább, mert ezt akkor a hatóságok tudomása nélkül egyszerűen lehetetlen lett volna kivitelezni, az pedig teljesen életszerűtlen, hogy erre maga VIII. Henrik adott volna engedélyt, mivel az angol király eltökélt volt, hogy az egész család nevét kitörölje a történelemből. Ráadásul elképzelhetetlen, hogy az Annától a kivégzése előtti időkben érezhetően eltávolodó családtagok azért törjék magukat, hogy – kockáztatva ezzel életüket, címeik és birtokaik elvesztését – a legnagyobb titokban elvigyék a Boleyn-lány földi maradványait – de még ha így is tettek volna, kérdés, hogy akkor fiuk, György testét miért nem vitték magukkal.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­­­ősz
Múlt-kor magazin 2017

• A történelem hét legnagyobb alfahímje 
• A vörös fasiszta 
• A forradalom ismeretlen festője
• Nagyvadak az ősi fészekben
• Bodor a levele
• Feldarabolt uralkodók 
• Kádári médiapolitika az akasztófák árnyékában
• A zalai svéd grófné
• Vágy és vezeklés