Történelem bankjegyszalagokon

2012. november 29. 10:28 MTI

Aki már vett föl nagyobb összegű készpénzt, tapasztalhatta: a bankjegyek (legtöbbször százas) csoportjait önmagukban végződő szalagokkal kötik össze a későbbi könnyebb számbavétel érdekében. A numizmatika legújabb ága - elnevezése monetofasciologia lehetne a római lictorok összekötött vesszőnyalábja után - a bankjegycsomagoló szalagok gyűjtése. Az új ágazat egyik úttörője Berta András szemészprofesszor.

Korábban

Német és magyar nyelvű szalagok

A szaruhártyabankjáról és a legmodernebb számítógépes operálási technikájáról méltán nemzetközi hírnevű debreceni szemészeti klinika igazgatóját szenvedélyes numizmatikusnak - régi érmék és pénzek gyűjtőjének - ismerte környezete és a gyűjtők köre. Berta András azonban még őket is meglepte, amikor újabb területre terjesztette ki tevékenységét.

Mint a gyűjteményéből a debreceni Területi Akadémiai Bizottság székházában megrendezett kiállításának megnyitóján elmondta, szakmai munkájában és gyűjtőszenvedélyében egyaránt újdonságra törekszik. Innen ered a részben a falakra is felkerült anyag, amely végigköveti a bankjegyszalagok, és bizonyos mértékig a bankjegyek történetét is. A szalagokon általában a kibocsátó bank neve, a bankók darabszáma, darabonkénti és összértéke szerepel, sokszor kiegészítve a "megolvasta" (azaz számolta) és "ellenőrizte" rubrikával.

Kossuth bankó

A magyar bankjegyek és bankjegyszalagok története a Kossuth bankókkal kezdődik. Az első felelős magyar kormány pénzügyminisztere által teremtett papírpénzeket összefogó legrégebbi szalag Asbóth Lajos - a család tagja Asbóth Oszkár, a helikopter magyar feltalálója is - honvédezredes hagyatékából származik. Ő a magyar szabadságharc egyik főtisztje volt, akit előbb halálra, majd kegyelemből 18 évi kufsteini várfogságra ítélték, amelyből 7 év múlva szabadult jó magaviseletére való tekintettel. A csomagolószalag 100 darab 15 krajcáros papírpénzt fogott össze, amelynek értéke 25 forint volt a korabeli bonyolult átszámítás szerint.

A kiegyezés utáni évekig csak osztrák bankjegyek kerültek forgalomba, amelyek csomagolószalagjai természetesen német nyelvűek voltak. Az osztrák-magyar bank megalakulása után azonban a koronásokhoz hasonlóan azok szalagjai is kétnyelvűek lettek. 1917-ben még mindig német volt a nevezett bank hivatalos nyelve, ez látható a szalag elülső oldalán, a hátsó oldalon azonban magyarul szerepelnek az adatok. Ugyanez a rend érvényesült Csehországban és Ausztriában is, jelezve a monarchia két vezető (és névadó) hatalmának főszerepét a pénzügyekben is.

következő oldal 1 / 4