Boldoggá avatják a 400 éve meggyilkolt prágai ferenceseket
2012. október 10. 16:41 MTI
Szombaton Prágában boldoggá avatnak 14 ferences szerzetest, akiket a XVII. század elején a cseh város protestáns lakossága árulónak minősített, megkínzott, majd meggyilkolt. XVI. Benedek pápa májusban hagyta jóvá a boldoggá avatási dekrétumot, amelynek alapján a szombati ceremónia után az 1611. február 15-én meggyilkolt, döntően nyugat-európai országokból származó ferences szerzeteseket felveszik a boldogok jegyzékébe. A pápai dekrétum szerint a meggyilkolt szerzetesek vértanúnak minősülnek.
Korábban
A ferenceseket a prágai Szűz Mária kolostor templomában kínozták halálra. A külföldi papokat a katolikus egyház hívta meg Prágába, hogy a döntően protestáns városban katolikus miséket tartsanak, terjesszék a katolikus hitet, és életükkel példát mutassanak az embereknek. Prága protestáns lakosságának azonban - sem a cseheknek, sem a németeknek - nem tetszett a katolikus szerzetesek tevékenysége, ellenségnek tekintették, támadták, és megalázták őket.
Miután 1611 elején Habsburg Leopold zsoldos hadserege megszállta Prágát, az ellenséges viszony tovább mérgesedett. A prágaiak az ellenség embereinek, kollaboránsoknak tartották a ferenceseket. 1611 februárjában a kolostorban élő szerzeteseket összegyűjtötték a templomukban, és halálra kínozták őket. Nem sokkal később azonban, amikor Csehországban megszilárdult a Habsburgok uralma, és fokozatosan megváltozott a közhangulat, a lakosság jó része növekvő tisztelettel tekintett a meggyilkolt szerzetesekre.
Többször kísérletet tettek a 14 mártír ferences szerzetes boldoggá avatására, de egyik sem végződött sikerrel. A rendszerváltás után, 1992-ben ezért a Cseh Püspöki Konferencia újra napirendre tűzte az ügyet, és beadvánnyal fordult II. János Pál pápához a ferencesek boldoggá avatása érdekében.
A boldoggá avatási ünnepség a prágai Hradzsinban álló Szent Vitus székesegyházban lesz. A ferencesek földi maradványait néhány hónapja kiemelték a kolostortemplom kriptájából, majd laboratóriumi vizsgálatoknak vetették alá. Ezek bebizonyították, hogy a maradványok valóban a XVII. század elejéről származnak. A szerzetesek földi maradványait ezután egy több százéves tölgyfából készült, díszes koporsóban helyezték el.
A Cseh Püspöki Konferencia október elején pásztorlevélben arra szólította fel a katolikus hívőket és a lakosságot, hogy a vérontás legyen "mementó" napjainkban is, amely tanúságot ad a hitről, és segít a "történelmi sebek" mélyebb megértésében a katolikusok és más felekezetek együttélését illetően. A püspökök felhívták a figyelmet arra, hogy a világban "valódi szolidaritásra van szükség, amely a mélyebb értékekre épül".
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része tegnap
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat tegnap