Edith Stein halálának hetvenedik évfordulójára emlékeznek holnap
2012. augusztus 8. 18:23 MTI
Az 1942. augusztus 9-én Auschwitzban kivégzett szerzetes, Edith Stein halálának hetvenedik évfordulójára emlékeznek csütörtökön az auschwitz-birkenaui haláltábor emlékművénél - közölte Tóth János Csaba, az Esztergom-Budapest Főegyházmegye sajtóreferense. Mint mondta, a csütörtöki megemlékezés kezdetén a résztvevők Birkenauban imádkozva vonulnak végig azon az úton, amelyen Edith Stein megérkezett a haláltáborba, ahol legalább 1,1 millió zsidó, 75 000 lengyel és mintegy 19 000 roma embert öltek meg a második világháború idején.
Korábban
A csütörtöki megemlékezés kezdetén a résztvevők Birkenauban imádkozva vonulnak végig azon az úton, amelyen Edith Stein megérkezett a haláltáborba, ahol legalább 1,1 millió zsidó, 75 000 lengyel és mintegy 19 000 roma embert öltek meg a második világháború idején. Ezután szentmisét tartanak a haláltábor emlékművénél. A szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke lesz, a szentbeszédet Joachim Meisner bíboros, kölni érsek mondja - tette hozzá.
A sajtóreferens megjegyezte, velük együtt miséznek azokból az egyházmegyékből érkező főpásztorok, ahol Edith Stein élt: Felix Genn, Münster püspöke, Norbert Trelle, Hildesheim püspöke, Karl-Heinz Wiesemann, Speyer püspöke, Franciscus Jozef Maria Wiertz, Roermond püspöke, Marian Golebiewski, Wroclaw érseke, Jan Kopiec, Gliwice püspöke és a házigazda, Tadeusz Rakoczy püspök, a bielsko-zywieci egyházmegye ordináriusa (ennek területén van az auschwitz-birkenaui haláltábor).
Az első szentmisét az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor emlékművénél John Joseph Krol bíboros, philadelphiai érsek mutatta be 1972-ben, Maximilian Kolbe ferences szerzetes boldoggá avatásának első évfordulóján. 1979-ben boldog II. János Pál pápa celebrált ott szentmisét, az első hazai zarándokútján. Harmadszor, és eddig utoljára pedig a lengyel püspöki kar misézett a helyszínen 1987-ben, hálát adva Istennek Edith Stein boldoggá avatásáért. XVI. Benedek pápa 2006-ban járt Auschwitz-Birkenauban, ahol imádkozott az áldozatokért.
Edith Stein 1891. október 12-én született a sziléziai Breslauban (a mai Wroclaw), ortodox zsidó szülők tizenegyedik gyermekeként. 1904-ben elhagyta a judaizmust és ateista lett. Filozófiából szerzett diplomát a Göttingeni Egyetemen.
1922. január 1-jén megkeresztelkedett, 1922-1932 között pedig a speyeri domonkos leányiskolában tanított. 1933-ban belépett a kölni karmelita monostorba, ahol 1938-ban tett örökfogadalmat. A keresztről nevezett Teréz Benedikta nevet kapta, és életét a zsidó és a német népért ajánlotta fel. Tudományos munkát végzett, a lelki élet nagyjainak írásait tanulmányozta.
Hazáját a zsidóüldözés miatt elhagyva 1938-ban a hollandiai Echt karmelita kolostorába nyert felvételt. Itt írta meg Keresztes Szent Jánosról szóló, A Kereszt tudománya című könyvét. Származása miatt 1942. augusztus 2-án a németek több nővérrel együtt letartóztatták, és Auschwitzba hurcolták, ahol 1942. augusztus 9-én kivégezték.
II. János Pál pápa 1987. május 1-jén Kölnben avatta boldoggá, s 1998. október 11-én Rómában, a Szent Péter téren iktatta a szentek sorába, és egyben Európa társvédőszentjévé nyilvánította. "Mélyen meghajolunk Edith Stein élete és halála előtt, aki Izrael jeles leánya és ugyanakkor a Kármel leánya volt. Keresztről nevezett Benedikta nővér olyan személyiség volt, akinek intenzív élete századunk drámai szintézise volt, mély, még most is vérző sebek gazdag szintézise; ugyanakkor egy emberfeletti teljes igazság szintézise egy olyan szívben, amely sokáig, mindaddig nyugtalan volt, mígnem végül Istenben megtalálta a békét" - mondta boldoggá avatásán II. János Pál pápa.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
- A leves, amely megállított egy háborút
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
- A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
- Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap