A tea története Párizsban

"A tea - évezredek itala" című kiállítás központjában Kína áll. Témáját illusztrálva olyan távoli kincseket is bemutat, mint a tajpeji nemzeti palotamúzeum festményei, párosítva azokkal a régi képekkel, amelyek a párizsi múzeum raktáraiban rejtőztek - mondta Jean-Paul Desroches, a kiállítás biztosa.

Az első teremben kortárs alkotás látható, a nonkonformista kínai Aj Vej-vej (Ai Weiwei) "Egy tonna tea" című préselt műve. Ugyanitt vetítik a francia-vietnami Tran Anh Hung "A zöld papaya illata" című filmjét, amelyben megszólal a teakészítés egyik legismertebb mai kínai szakértője, a tajvani Ceng Jü-huj (Tseng Yu-hui): ő az egyedüli nő, aki a világon ezt a mesterséget űzi. "Ez jó felütés" a kiállításhoz - kommentálta Ceng asszony szereplését Desroches.

Ahogy a borászati szakértők a bor titkait, úgy méltatja a tajvani hölgy a "a tea szellemét", az ízek, az illatok (egy teában akár 600 féle illatanyag is lehet) rejtelmeit. Pontos szabályozás határozza meg, miként, milyen rituálé szerint kell szagolni és ízlelni a becses levelet és a belőle készült italt: Ceng egyike azoknak, akik a legmagasabb hatóságok számára ellenőrzik minőségét.

A Guimet Múzeum további termeiben a tea elkészítésének földrajzilag és történelmi koroktól függően is változó fő módszerei szerint tagolódik a számos eszközt, kéziratot, kalligráfiát, festményt, könyvritkaságot tartalmazó kiállítás.

A régi Kínában "a tea és a bor mindig harcban állt" - hangoztatta Desroches, és "ezt az irodalom is tükrözte". "Az ókori Kínára a bor volt a jellemző, a tea a buddhizmussal terjedt el szélesebb körben. Így alakult ki a szembenállás a mámort kedvelő írástudók és a józanság hívei között" - fűzte hozzá.

A teáról szóló első szakkönyv, Lü jü (Lu Yu) Csacsing (Chajing, azaz Klasszikus tea) című műve a VIII. században jelent meg. Ettől fogva a téglaformára préselt teatömböket már nem csupán gyógyító erényeikért értékelték nagyra. A belőlük készített italt a buddhista szerzetesek ugyanúgy fogyasztották, mint a konfuciánus írástudók. Ez a "forralt tea" kora: a megőrölt leveleket forralt vízzel, vajjal és fűszerekkel fogyasztották.

Ezt követte a "vert tea" időszaka, amely a 960 és 1279 közötti Szung (Song) dinasztiára volt jellemző. Az ostorral vert tealevélből olyan emulziót nyertek, amelyet igen nagyra értékeltek a császári udvarban, fogyasztása alakította ki a művészi porcelánkészítés fontos iparágát. A teát buddhista szerzetesek vezették be Japánba, ahol kialakult a híres tea-szertartás.

Kína a Ming-dinasztia idején (1368-1644) visszatért az egyszerűbb módszerekhez: a szárított tealeveleket leforrázzák. Ekkor terjed el mindenfelé a fogyasztása és kezdődik exportja is. A teáspalackok helyébe forralók lépnek és megjelennek a teáskannák.

A január 7-ig megtekinthető kiállítás befejező része arról szól, hogyan hódította meg a világot a tea. Angliának 1848-ban ipari kémkedés révén sikerül megfejtenie a kínai tea titkát - a britek az indiai Dardzsilingben kezdték termeszteni. 1887-től az indiai tea már versenytársa a kínainak. Ma a világ teatermelésének 29 százaléka származik Kínából, 25 százaléka Indiából, 9 százaléka Sri Lankából és 3 százaléka Japánból - mutatott rá a kiállítás biztosa.

A kiállítás látogatói megkóstolhatnak egy eddig ismeretlen teát: a Guimet márkájú új keveréket maga a párizsi múzeum kísérletezte ki erre az alkalomra.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?