Amerikai SS-tiszt után nyomoz Berlin
2012. szeptember 26. 15:36
Egy Philadelphiában élő 87 éves férfi után nyomoznak Németországban. A háborús bűnökkel vádolt, Auschwitzban szolgáló egykori SS-tisztet eddig nem sikerült megfosztani amerikai állampolgárságától - értesült az AP hírügynökség.
Korábban
A ma már nyugdíjas éveit töltő egykori szerszámkészítő, Johann "Hans" Breyer az AP-nek bevallotta, hogy az auschwitzi haláltábor területén őrként dolgozott, de hangsúlyozta, hogy a létesítményen kívül teljesített szolgálatot és semmi köze az ott legyilkolt másfél millió áldozat halálához. A náci háborús bűnöket vizsgáló hivatal azt javasolja az ügyészeknek, hogy emeljenek vádat ellene gyilkosság miatt, s adják ki Németországnak Breyert, akit azzal gyanúsítanak, hogy legalább 344 ezer zsidó megölésében segédkezett Auschwitz-Birkenau területén.
Az ügyészek úgy gondolják, hogy ugyanazt a jogi alapot használhatják, mint John Demjanjuk esetében. A háborús bűncselekményekkel vádolt, idén márciusban elhunyt férfi ellen az volt a vád, hogy bűnsegédként közreműködött a sobibóri haláltáborban mintegy 25 ezer zsidó meggyilkolásában. Az ítélet végrehajtását a 90 éves vádlott rossz egészségi állapota miatt felfüggesztették. Demjanjuk mindvégig tagadta bűnösségét. Az ügyészek szerint a bűnsegéd fogalma Breyerre is illik; ő ugyanis egy olyan tábort őrzött, amelynek egyetlen funkciója volt: gyilkolni.
Szakértők becslése szerint körülbelül 80 egykori táborőr él még szerte a világon. A bajorországi weideni hatóságok most azt próbálják felmérni, hogy elegendő bizonyítékaik vannak-e a vádemelés megindításához. Az egyik névtelenséget kérő német tisztviselő megerősítette a sajtóinformációkat, miszerint a vádemelés célpontja a Philadelphiában élő Breyer.
Az amerikai igazságügyi minisztérium évtizedes harcot folytatott azért, hogy elérje a férfi deportálását. A jogi sága a körül forgott, hogy Breyer hazudott-e náci múltjáról, amikor amerikai születésű anyján keresztül állampolgársághoz folyamodott. Az ügy 2003-ben zárult le; a férfi az Egyesült Államokban maradhatott, mivel a bíróság úgy döntött, hogy amikor az SS-hez csatlakozott, Breyer még kiskorú volt, így jogilag nem volt felelős cselekedetiért.
Az amerikai bíróság előtt Breyer tagadta, hogy az Auschwitz II-nél (ismertebb nevén Auschwitz-Birkenau) dolgozott volna, sőt állítása szerint 1944-ben dezertált, s csak a háború utolsó heteiben tért vissza alakulatába. Az amerikai hírszerzésnek a Breyerről szóló, a háború után összeállított anyaga ezt erősen megkérdőjelezte. Az egyik 1951-es vizsgálat ugyanis kiderítette, hogy a férfi 1944. december 29-én – azaz négy hónappal az állítólagos szökés után – a Totenkopf SS (jelentése: halálfejes véderő) listáján szerepelt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
