Levágott kezek kerültek elő egy egyiptomi palotából
2012. augusztus 14. 12:11
16 darab jobb kézfejet ástak ki osztrák régészek Egyiptomban, a Tell el-Daba-i palotában. A 3600 éves maradványok arra az időre keltezhetők, amikor a kánaánita hükszoszok uralták Egyiptom egy részét.
Korábban
A modern Tell el-Daba helyén egykoron Avarisz, a hükszoszok egyiptomi központja állt. Az emberi maradványok eltemetése idején a hükszoszok uralkodója, Khayan király volt hatalmon, aki innen, az avariszi központból irányította alattvalóit.
Az Osztrák Régészeti Intézet és az Osztrák Tudományos Akadémia szakemberei négy vermet, s benne összesen 16 ember jobb kézfejet találtak a Tell el-Daba-i palotában. A kezeket – vélik a kutatók – minden bizonnyal rituális célból, az isteneknek felajánlva földelték el. Két gödör a trónterem előtt helyezkedett el, és mindegyikben csupán egy-egy kézfejet találtak. A két másik gödröt, amelyek valamivel későbbi időszakból származnak, a palotán kívül alakították ki; ezek összesen tizennégy kezet tartalmaztak.
Mind a 16 kéz nagyméretű, s egykoron katonákhoz tartozott, bár azt nem tudni, hogy az áldozatok egyiptomiak voltak, avagy a levantei térség egyéb népeiből kerültek ki. A katonák előbb megölhették az ellenséges harcosokat, levágták kezüket, majd aranyakért cserébe felajánlották isteneiknek.
Az ellenség jobb kezének levágása szimbolikus és vallási aktus volt: a harcos ereje ezáltal lecsökkent, a túlvilágra pedig megnyomorítva került át. A horrorisztikus gyakorlat nem új, számos sírban és templomban dokumentálták a domborműveken, de ez az első alkalom, hogy fizikai bizonyítékokat találtak a csonkításra.
A kézlevágás évszázadokon át fennmaradt. Négyszáz évvel az avariszi temetkezések után III. Ramszesz fáraó Medinet Habu-i halotti templomának külső oszlopain látható, amint hivatalnokok öntenek ki kézfejeket tömött kosarakból a líbiai háború után. Azt egyelőre nem tudni, hogy a gyakorlat honnan ered: a hükszoszok vették át az egyiptomiaktól, vagy fordítva, esetleg egy harmadik közösség terjesztette el a Közel-Keleten.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa
- Biedermeier mindennapok címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
- Munkácsy Mihály Golgotája a Szépművészeti Múzeumban lesz látható
- Rodin utánzójának tartották, de egyedi líraiság jellemezte Camille Claudel szobrait
- Új állandó kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban
- A magyar népi kultúra kincseivel várja az érdeklődőket a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása
- Picasso egyik alkotása lehet a hatvan éve egy pincében megtalált festmény
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
- Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 17:35
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap