Festetics-hajók a Balatonon
2012. június 28. 12:31
A 18. század végén a Festetics család nemcsak révészhajókat, vagyis kompokat üzemeltetet a Balatonon, hanem vitorlásokat is. Az 1790-es években Festetics György (1755-1819) kezdett nagyszabású hajóépítésbe. Ekkor került Bori Antal (1764-1835) trieszti „tanult hajós-mester” Fenékpusztára (ma Keszthely külterülete), és olasz hajóácsokkal hajóépítő üzemet hozott létre.
Korábban
A balatoni sószállítás és a Főnix
A Balaton első nagy teherszállító vitorlását, a Kristóf nevű hajót 1753-ban bocsátották vízre. A „sóhajó”, vagyis a sószállító gálya szélcsend idején evezővel is haladhatott, Balatonkeneséről szállította a sót Keszthelyre, visszafelé pedig fát, bort és egyéb termékeket vitt. Az 1790-es években Festetics György (1755-1819) kezdett nagyszabású hajóépítésbe. Ekkor került Bori Antal (1764-1835) trieszti „tanult hajós-mester” Fenékpusztára (ma Keszthely külterülete), és olasz hajóácsokkal hajóépítő üzemet hozott létre.
A legnagyobb balatoni vitorlást, a sószállító Főnixet feltehetően Sebestyén Sámuel uradalmi mérnök tervezte, és ő állította össze a költségvetést is 1796 januárjában. Sebestyén Rajzolatja a 1796-dik eszt. Keszthelyen építendő hajónak című tervét csak a szakirodalomból ismerjük, a Magyar Országos Levéltár tervtárában Bori Antal kétárbocosokról rajzolt tervváltozatait őrzik. A Directoratus ülésjegyzőkönyvei szerint egy modellt is készítettek a Főnixről, melyet 1797 végén helyeztek el a Festetics család könyvtárában.
A Főnix 1796-ban Bori irányításával épült, 1797. július 15-én került vízre. Egy 1798. augusztus 7-én kelt, a szakirodalomból ismert hajóleltár szerint a Főnix 16 öl hosszú, 3 öl széles, kétárbocos, 16 evezős hajó volt. Nevét Takáts József (1767-1821) írótól, Festetics László nevelőjétől kapta, aki egyik versében a hajót az újjáéledő főnixhez hasonlította, arra utalva, hogy a Kristóf hajó részeinek felhasználásával készült. Gyakran maga Bori kormányozta a hajót, melyet nem csak teherszállításra, hanem személyszállításra is használtak, fedélzetén ünnepségeket, vendégségeket is tartottak.
Kétárbocos vitorlás (1800 k.)
Arra vonatkozóan, hogy meddig járt a Főnix – melyet a források gyakran „Sós hajó”, „Sós öreg hajó”, „Nagy hajó” és „Gálya” néven említenek – a keszthelyi uradalom leltáraiban és az 1792-ben létrehozott Directoratusnak, a Festetics birtok központi igazgatási szervének az ülésjegyzőkönyveiben (P 279) találunk – olykor ellentmondásos – adatokat. Az utóbbiban feljegyezték a levelek beérkezési idejét, röviden a tartalmát és a meghozott határozatokat, sajnos a levelek többnyire nincsenek meg. Az ülésjegyzőkönyvek alapján az „uj gályás hajó”, a Jozefina – mely kisebb volt az előzőnél – 1813 tavaszán már épült, májusban már „a Jospehina Nagyhajó imitt amott meg szurkoltatott”. A keszthelyi új majori ispányságban első augusztusban talált eszközöknek, szerszámoknak inventáriuma az 1815. esztendőben című leltár a „sájkás eszközök Fenékbe” Szűcs Antalnál rovatában már csak a „Só hajó Joseffina” szerepel, ezen kívül a „révész eszköz Fenékben Porkolábnál” rovatban még négy révészhajó található.
Ugyanakkor Festetics György fiáról, László (1785-1846) 1820. augusztus 7-én arról rendelkezett, hogy a „Josephina nevü ujj hajóhoz szükséges” fák a következő télen vágattassanak ki, a „Josephina hajó Schooner formára Bori hajósmester által rajzoltasson meg”, és „mivel a mostani nagy hajó esztendőre el-bontatik, annak jobb fáibul egy átaljáró hajó [komp] készítessen”. Viszont Az udvari eszközök inventáriumának 1-ső része pro 1820-21 című leltárkönyvben a György nevű hajó található, valamint a Heléna nevezetű kutter.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.