A Balti-tenger szellemhajója

Amikor a veterán repülőgépes óceánfelderítő, Ola Oskarsson évekkel ezelőtt egy svéd kémrepülőgép maradványai után kutatott – melyet 1952-ben, a hidegháború idején a szovjetek lőttek le a Balti-tenger felett –, az általa keresett légijármű roncsa közelében egy különös árnyfoltra lett figyelmes lokátora képernyőjén. Rutinos felderítőként azonnal tudta, hogy miről van szó: „Abban a pillanatban, hogy megláttam azt az elmosódott, mégis jellegzetes alakú foltot, bevillant előttem egy nagy vitorláshajó képe. Rögtön tisztában voltam vele, hogy egy nagyon régi hajóroncsra bukkantam” – nyilatkozta a felfedezés perceiről.

Az Ola Oskarsson által megtalált „Szellemhajó” létezése mindezzel együtt nem volt meglepetés a történészek és hajózás múltjának ismerői számára, hisz a Balti-tenger mélyén számtalan favázas hajó roncsát beazonosították már, lévén a térség évezredek óta fontos hajózási útvonalak csomópontjául szolgál, ahol – háborúban és békeidőben egyaránt – megszámlálhatatlan hajó süllyedt el az idők folyamán. A Szellemhajóval kapcsolatban az igazi tudományos szenzáció tehát sokkal inkább a roncs kitűnő állapota volt, melyet a tudósok a Balti-tenger ezen részének alacsony – a hajóférgeknek nem kedvező – sótartalmának tulajdonítanak.

A Balti-tengerben megtalált roncsok közül egy Vasa nevű – 1628-ban, az első útján elsüllyedt – hadihajó maradványa a leghíresebb; az 1961-ben felszínre hozott, majd tökéletesen restaurált hajó ma Svédország egyik leglátványosabb turistaattrakciója. A Vasa és a Szellemhajó között azonban van egy fontos különbség: míg az előbbi hadi célokat szolgált, az utóbbi kereskedőhajó volt.

Fred Hocker, a Vasa Múzeum kutatási igazgatója így értékelte a felfedezés jelentőségét: “A Szellemhajó roncsa egy rendkívül izgalmas lelet, mert míg a Vasa a 17. század első felének jellegzetes hadihajóját személyesíti meg, a mostani roncsunk ugyane kor kereskedőhajóira autentikus példa. Ha módunk volna részletekbe menően megvizsgálni a roncsot, rengeteg új ismerettel gazdagodhatnánk a Balti-tenger és egész észak-európai térség 17. századi tengerészeti és kereskedelmi szokásaival kapcsolatban.

A Szellemhajó tudományos jelentősége tehát – az időszak egyetlen, tökéletes állapotban megőrződött kereskedőhajóként – felbecsülhetetlen. Ahhoz azonban, hogy a kutatók az általa őrzött titkokat megfejtsék, valamiként le kell merülniük hozzá – de ez nem lesz könnyű, mert a roncs 130 méter mélyen fekszik, és a Balti-tenger vize túl hideg és veszélyes a merüléshez ezen a tájon. Ilyen körülmények között Ola Oskarsson és csapata első lépésként egy kamerákkal felszerelt, távirányítású robottal kísérli meg a kutatást, mely reményeik nemcsak lemerül a roncshoz, de be is hatol a kajütökbe, a raktérbe és a kapitányi fülkébe.

A National Geographic Channel 2011. augusztus 14-én, vasárnap este 10-kor bemutatandó ismeretterjesztő filmje az utóbbi idők egyik legnagyobb jelentőségű hajóroncsleletének titkait igyekszik kifürkészni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2015

• Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
• Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
• „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
• Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
• Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
• Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
• Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
• Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
• Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős