Aki nincs ellenünk, az velünk van
2012. május 22. 10:17
Mit gondolt Kádár János – aki a napokban lenne száz éves – a szocializmus reformjának politikai, ideológiai határairól, a baloldaliság tartalmáról, a nem nyilvánosságnak szánt kulisszák között?
Korábban
A Kádár-korszak történeti megközelítésének fő tartalmának népszerű, eladható figyelemfelkeltésre alkalmas területei – 1956 utáni megtorlások, állambiztonság tevékenysége, szerepe a „társadalmi béke” ellenőrzésében – mellett érdemes olyan mozzanatokra is fókuszálni, amelyek árnyalják a rendszer működését ill. névadójának szerepét (az erkölcsi felelősség kérdésének megkerülése nélkül).
Kádár János születésének centenáriuma óhatatlanul – ellentétes tartalmú – indulatokat, érzelmeket gerjeszt személyével és a korszakkal összefüggésben. A „nemzetáruló bolsevik” jelzős összetételtől, az „atyáskodó, békét teremtő, megfontolt kompromisszum kereső”-ig széles lehet az értelmezéseket megjelenítő skála. Az erkölcsi felelősség alóli felmentés igénye, a „békés építőmunka” relatív jólétét hangsúlyozó, ill. a morális, politikai felelősséget soha meg nem kérdőjelező, elítélő attitűd, megközelítés együtt jelentheti egy korszak megítélésének kereteit.
Mit gondolt Kádár János a „szocializmus„ reformjának politikai, ideológiai határairól, a baloldaliság tartalmáról, a nem nyilvánosságnak szánt kulisszák között? A felszínre bukkanó gondolatok néha meghökkentő nyers őszintesége teszik érdekessé ezeket a találkozókat ill. a róluk készült összefoglalókat. Természetesen vezető testületi (KB, PB) üléseken gyakran elmondta véleményét Kádár egyes aktuális témához kapcsolódva, de terjedelmi okokból is egy rövidebb dokumentum érzékletesen rögzíthet elvi megfontolásokat. A hatvanas évek közepétől – párhuzamosan a felülről irányított társadalmi kegyezésre alapuló konszolidálódó rendszer kiépülésével – több olyan négy vagy több-szemközti találkozóról készült összefoglaló feljegyzés, amely az MSZMP és más nyugat-európai baloldali pártdelegációk megbeszélésén elhangzottakat rögzítette.
Ezeken a megbeszéléseken több (nyugati) tárgyalópartner hangsúlyozta azt az oldott légkört, amelyben – Kádár közvetlenségre törekvő személyiségéből is következően – valódi, őszinte véleménycsere erősítette a (keleti blokk többi országaihoz képest eltérő) a kádári hatalomgyakorlás jellegéről kialakult benyomásokat.
Simon István cikke a kapcsolódó dokumentumokkal a Magyar Országos Levéltár oldalán
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap
