2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Amikor atombomba hullott a babaházra

2012. április 26. 08:59

1958-ban és 1961-ben kis híján nukleáris katasztrófát eredményezett az amerikai légierő figyelmetlensége. Polgári áldozatok nem voltak, de három katona így is életét vesztette. A két eset közül az utóbbi volt a veszélyesebb, a Kongresszus 1992-es jelentése szerint a földbe csapódott bomba hiányzó része urániumot tartalmazott.

Néhány karolinai lakosnak valóságnak tetszett az eladdig csak a filmekben látható, de a hidegháború fegyverkezési versenye miatt egyre élénkebbnek tűnő apokaliptikus vízió. 1958-ban és 1961-ben az American Air Force két nukleáris fegyvert is elvesztett Észak-és Dél-Karolina ege felett – mindkét esetben csak hajszálon múlt, hogy a légierő bakija nem vezetett szerencsétlenséghez.

Az első balesetre 1958. március 11-én, nem sokkal délután fél öt után került sor a dél-karolinai Florenceben. Egy amerikai B-47E bombázó Savannából (Georgia) repült az angliai bruntingthorpe-i légi bázisra repülési gyakorlatra, fedélzetén egy Mark 6-os atombombával. Az utazás során azonban gondok támadtak a bomba rögzítő csapjával: Bruce Kulka kapitány nem találta, a bombakioldó pedig azt mondta, hogy az magasan a bombatárnál lehet, csak a bomba görbülete miatt nem látszik.

A kapitány és a szakember ügyetlenkedése végül oda vezetett, hogy a bombát kioldották, a közel három és fél tonnás szerkezet pedig egy 37 éves farmer, Walter Gregg földjére esett, 21 méter széles, 10 méter mély krátert okozva kertjében – egészen pontosan lányai babaházánál. A légierő és a kapitány legnagyobb szerencséje az volt, hogy a nukleáris töltetet a bombázón valahol máshol őrizték. A balesetben ugyan senki nem halt meg, de a Gregg család öt tagja mind megsérült. A család be is perelte a légierőt, a bíróság pedig 54 ezer dollár kártérítésre kötelezte az American Air Force-t.

A második eset alig három évvel később, 1961. január 24-én történt. Egy B-52G bombázó az észak-karolinai Goldsboro felett zuhant le, miután egy légi utántöltés során szivárgást észleltek. A repülőgép egy faro-i gazdaságba csapódott, de a legénység nyolc tagja közül öt túlélte a szerencsétlenséget, Adam Maddocks pilóta pedig sikeresen katapultált. A fedélzeten volt két Mark 39 termonukleáris bomba is: ezek közül az egyik sikeresen landolt egy arra kifejlesztett ejtőernyő segítségével, de a másik 1100 kilométer/óra sebességgel a farmer földjébe csapódott. 1992-ben az amerikai Kongresszus egyik bizottságának vizsgálata rámutatott, hogy a bomba több darabra esett, s a még mindig hiányzó darab urániumot tartalmazott.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár