Klímaváltozás: vissza az Amazonas erdőibe

2012. április 16. 11:53

A trópusi, alacsonyan fekvő vidékeken nem használtak tüzet a Kolumbusz érkezése előtti időkben, ami a fenntartható fejlődés kulcsa volt – derült ki egy új kutatásból.

Korábban

Kolumbusz és legénysége érkezése előtt négyszáz éven át az amerikai őslakosok hatalmas területű trópusi szavannás területeket fogtak művelés alá. A tűzhasználat – azaz az égetéses földművelés – azonban ekkor még szinte ismeretlen volt. Nem úgy 1492, azaz az Újvilág felfedezése utáni korszakban, amikor az Amazonas part menti részein rohamosan terjedni kezdett – derült ki egy kutatásból, amely során kétezer év talajrétegeit vizsgálták meg. Ez már széndioxid-kibocsátással járt, ami aztán hozzájárult a globális felmelegedéshez.

„A klímaváltozás idején olyan alternatív módszerekre van szükségünk, amellyel kezelni tudjuk a szavannákon kialakult helyzetet. Ez egy olyan lecke, amelyet a múltból tanulhatunk meg” – mondta el a brit Exeter Egyetem archeobiológusa, José Iriarte. „Az őslakosok fenntartható módon bántak a trópusi szavannával” – tette hozzá.

A tanulmányok rámutattak, hogy az Amazonas erdőiben – amely már eddig is a legnagyobb figyelmet kapta a tudósok részéről – a tűz elterjedt volt a prekolumbán időkben. Az európaiak által behozott járványok miatt felbomlott ősi társadalmak utáni időkben az erdők visszanyerték jelentőségüket, a tűzhasználat pedig visszaszorult.

A kutatók régóta azt gyanítják, hogy ugyanez zajlott le Közép- és Dél-Amerika part menti szavannás részein, amely a régió alacsonyan fekvő területeinek ötödét teszi ki. Iriarte és kollégái felkeresték Francia-Guyana vizenyős területeit, hogy tudományos módszerekkel is alátámasszák az elméletet. Itt a régészeti kutatások extenzív földművelésre, csatornákra, mesterséges tavakra és teraszos művelésre találtak bizonyítékokat.

A 2150 éves réteg tökéletesnek bizonyult a mintavételre, mivel a lápos részek nem tartalmaznak oxigént, így a pollen és a különböző növényi maradványok úgy tudtak évszázadokon át megőrződni, hogy a kutatóknak nem kellett a baktériumok pusztításai miatt tartaniuk. Az 1000-1200 éves növényi maradványok arról tanúskodnak, hogy ebben az időben érkeztek a teraszos művelést meghonosító farmerek a területre. Szén viszont alig maradt vissza, ami azt jelzi, hogy a tűzhasználat gyakorlatilag eltűnt.